A bizottság már októberben megkérdőjelezte a Ryanair által a Brüsszel közeli Charleroi repülőtéren élvezett előnyöket. Ennek az ügynek a kimenetele olyan változásokat idézhet elő a nemzetközi légiforgalomban, mint az ágazat 1994 évi liberalizációja volt - mondják a szakértők.
A Ryanair 1,7 millió utast szállít évente Charleroi repülőteréről, amelyet 1997-ig szinte senki sem használt. A vallon kormány - mint a repülőtér tulajdonosa - 15 évre szóló szerződés keretében sokféle támogatást juttatott a Ryanairnek, amely ezek révén tudta jegyeit több európai célpontra a 12 eurós szintre levinni. Az utasonkénti két eurót kitevő leszállási díj helyett a Ryanairnak csak 1 eurót kell fizetnie utasonként, csomagkezelési terhei pedig szintén csak 1 eurót tesznek ki utasonként, a szokásos tarifa egytizedét.
Az Európai Bizottság kifogásolja azt, hogy közpénzeket juttatnak egy légitársaságnak, amivel a Ryanair működési költségeit le tudja szorítani és ezzel jogtalan előnyökhöz jut versenytársaival szemben. A bizottság korábban a manchesteri repülőtér hasonló gyakorlatát elfogadta, de ez utóbbi esetben a támogatásoknak valamennyi légitársaság a haszonélvezője volt.
Az EU illetékesei tartózkodnak az ügy kimenetelének előrevetítésétől, állítólag kerülni fogják majd a túl szigorú döntést, mivel meglehetősen népszerűtlen lenne a közkedvelt Ryanair elleni fellépés. Szakértők szerint ezért elképzelhető, hogy jogtalannak minősítik a szubvenciókat, de a Ryanairt nem kötelezik majd a támogatások visszafizetésére.