Olasz tiltakozás az Adria kisajátítása ellen

Rocco Buttiglione, Olaszország uniós ügyekben illetékes minisztere óvta attól Horvátországot, hogy kizárólagos gazdasági övezet kihirdetésével egyoldalúan kiterjessze felségvizeit az Adriai-tenger északi részén. Az intézkedéstől a halászati bevételek növelését, illetve az adriai-tengeri földgáz- és olajlelőhelyek kiaknázását reméli Zágráb, de hivatalosan környezetvédelmi okokkal magyarázza a tervezetet.

Horvát kollégájával, Neven Mimicával folytatott zágrábi megbeszélésén, hogy nem tenne jót Horvátország EU-csatlakozási terveinek, ha egyoldalú lépést tenne ebben az erősen vitatott ügyben - jelentette szerdán az osztrák APA hírügynökség, a horvát HINA hírügynökségre hivatkozva.

Szerdai horvát sajtójelentések szerint hasonló figyelmeztetést intézett Zágrábhoz Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is Ivica Racan horvát miniszterelnöknek küldött levelében.

Elsősorban Szlovénia reagált élesen arra az augusztusi zágrábi bejelentésre, hogy Horvátország 200 tengeri mérföldre (400 kilométerre) ki akarja terjeszteni felségvizeinek határát. Szlovénia csak rövid tengeri partszakasszal rendelkezik, és egy ilyen horvát lépés elzárná az országot a nemzetközi vizektől.

Az ENSZ tengerjogi egyezménye megengedi a part menti országoknak, hogy 200 tengeri mérföldig terjedő szélességben kizárólagos gazdasági övezetet hozzanak létre partjaik előtt, de ezt a szomszédos országokkal való konzultációhoz és együttműködéshez köti. A horvát elképzelés megvalósítását nem csak a szlovén ellenkezés bonyolítja, hanem az a tény is, hogy így az olasz és a horvát felségvizek határai metszenék egymást. Ezért Zágráb közös olasz-horvát "vállalkozásként" képzeli el az övezet létrehozását.

Buttiglione jelezte, hogy Róma nem hajlik az egyoldalú lépésekre. Szavai szerint nem ez az Európai Unióban honos politikai stílus, az EU-ban párbeszéd útján szokás megoldani a vitás kérdéseket. Az olasz miniszter szorgalmazta, hogy Zágráb legalább a Földközi-tenger menti országok november 25-26-ára tervezett velencei értekezletéig ne tegyen semmilyen egyoldalú lépést ebben az ügyben.

Elemzők szerint Horvátországnak kettős célja van felségvizei határának kirerjesztésével: egyrészt jelentősen növelni akarja halászatból származó bevételeit, másrészt magának akarja a részben feltárt, részben még csak sejtett jelentős adriai-tengeri földgáz- és olajlelőhelyek kiaknázásának jogát. Horvátország hivatalosan környezetvédelmi szempontokkal indokolja a tervezett lépését, arra hivatkozva, hogy meg kell óvnia a térség vizeinek halállományát a túlzott lehalászástól, illetve, hogy a tartályhajók mozgásának korlátozásával meg akarja előzni a térségben a balesetek okozta környezeti katasztrófákat.