Teljes casco a cégvezetőknek

A Nyugaton érezhető és hazánkba is begyűrűző szigorodó szabályozások, illetve a magyarországi bankbotrány miatt fokozódott az érdeklődés a vezetői felelősségbiztosítások iránt. A biztosítás díja azonban nem olcsó, ráadásul a nemzetközi színtéren megsokszorozódó káresemények, illetve a szűkülő piaci szereplők köre miatt a kinti áremelkedések hazánkban is érezhetőek.

Az elmúlt hónapokban felpörgött a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítási piaca Magyarországon. A bankbotrány megtette a hatását - mutat rá Kállay Benjamin, az Ahico Biztosító Rt. igazgatója -, ám jellemzően bármilyen olyan ügy kapcsán, amikor felmerül a vezetői felelősség kérdése, megnő az érdeklődés a cégek részéről. Egy veszteséges év, ami akár a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet számlájára is írható, elég ahhoz, hogy a tulajdonosok "elővegyék" a vezetőt - magyarázza.

Az öt éve született társasági törvény korlátlan mértékű egyetemleges felelősséget rótt a cégek vezető tisztségviselőire, akik öt évig felelnek - esetleges távozásuk után is - a vállalatnál meghozott döntéseikért, illetve cselekedeteikért. A jogszabály életbelépését követően nem kígyóztak hosszú sorok a biztosítók előtt - egyes becslések jelenleg néhány százra teszik a vezetői felelősségbiztosítási szerződések számát -, ám mint néhányan megjegyezik, a törvény már kezdi éreztetni hatását, hiszen több per is folyik kártérítési követeléssel. Emellett az Egyesült Államokban nyáron elfogadott, a tőzsdén jegyzett társaságokra jóval nagyobb transzparenciát kirovó törvény is begyűrűzik Magyarországra a kinti börzén forgó vállalatokon, illetve az anyacégeken keresztül - hangsúlyozza Kállay Benjamin. A tengerentúli jogszabály az elmúlt több mint másfél év vállalati botrányai nyomán született meg, s a korábbinál jóval nagyobb felelősséget ró a könyvvizsgálókra, miközben a vezetők a saját vagyonukkal is felelőssé váltak döntéseikért.

http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-03&d=2003-10-03&r=&c=54http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-03&d=2003-10-03&r=&c=19http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-03&d=2003-10-03&r=&c=52http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-03&d=2003-10-03&r=&c=76

A hazánkban alig egy évtizedes múltra visszatekintő biztosítási szegmens az angolszász kultúrában több mint 70 éve vert gyökeret, ám a többi nyugat-európai ország sem tétlenkedett. Németországban például 6 milliárd euróra becsülhető a vezetői felelősségbiztosítások összege. Hála az elmúlt időszakokban megsokszorozódó tőzsdecégek, illetve bankok mérlegeivel kapcsolatos botrányoknak, a díjak 200-400 százalékkal is nőttek. Míg Németországban teljesen nyilvános információnak számít, hogy például ilyen biztosítással bír a DaimlerChrysler, a Deutsche Bank, illetve a Balsam, addig Magyarországon az ügyfelek körét továbbra is bizalmas információként kezelik a piaci szereplők. Ennek talán az húzódhat meg a hátterében, hogy egy ilyen biztosítás megléte akár bizonytalanságot is sugallhat.

Az mindenesetre tényként kezelhető, hogy a vezető tőzsdei társaságok zöme - köztük a gyógyszeripari, a távközlési, az olajipari cégek - bebiztosította magát. Ráadásul mellettük szintén szép számban találhatók az ügyfelek között bankok, s kisebb számban a közepvállalatok is képviseltetik magukat. Egyes társaságok pedig anyacégeik nemzetközi programjain keresztül biztosítják magukat a káresemények ellen. Ide sorolható a Kereskedelmi és Hitelbank, ahol a pénzintézet tulajdonosai (KBC, ABN Amro) bírnak teljes körű, a dolgozók által elkövetett visszaélések okozta károkat lefedő nemzetközi bankkockázati viszontbiztosítással.

A díjak értelemszerűen nem olcsóak. Egy 50-100 millió forintos biztosítási összeghez évi egymilliós kiadás társulhat; a nagyobb társaságok esetében több százmillióra, milliárdra rúghat a kártérítési limit. Ez pedig tovább is nőhet. Az elmúlt két év során az egyes kockázati szinteken a tengerentúli, illetve nyugat-európai káresemények nyomán csökkent a piaci kapacitás, magyarán sokkal kevesebben foglalkoznak ezzel a termékkel, ami az árakban is meglátszik. A díjak a többszörösükre emelkedtek, s ez a tendencia Magyarországon is érezteti hatását. Ettől függetlenül nem jellemző, hogy többen visszavonták volna biztosításukat - mutatnak rá a piaci szereplők.

Egységárról értelemszerűen nem lehet beszélni a biztosítási díjat illetően, hiszen a tarifákról és a biztosítási limitekről mindenhol egyedileg állapodnak meg. Általánosságban elmondható, hogy a magyar biztosítási piacon nem alkalmaznak olyan minimális éves díjat, mely alatt a biztosítók nem vállalják szerződés kötését - jegyzi meg Déri Katalin, a piacvezető Allianz Hungária Biztosító főosztályvezetője.

A szerződés megkötése előtt a biztosítók alaposan tanulmányozzák az adott céget, kérdőívet töltenek ki, üzleti adatokat kérnek be, kíváncsiak a tulajdonosi összetételre, a leányvállalatokra, a befektetésekre és nem utolsósorban a belső ellenőrzés hatékonyságára. A kárösszeg kifizetésekor a biztosító értelemszerűen megvizsgálja, mit tett a társaság a káresemény elkerülése érdekében, milyen vizsgálatokat végeztek korábban, illetve a közelmúltban milyen gyakran történtek hasonló jellegű események.

Míg a vezetői felelősségbiztosítás (angolszász neve: D&O, directors and officers liability insurance) esetében a kockázatból kizárt a vezető szándékos vagy bűncselekményt megvalósító magatartása, ezen kockázatok a társaság vagy bank esetében biztosíthatóak az úgynevezett alkalmazotti hűtlenség elleni vagy bűncselekmény-biztosítás keretében. Ezen a ponton érdemes még egy pillanatra visszakanyarodni a K&H Bank-ügyre. Egyelőre ugyanis nem világos, hogy érvényes-e esetükben a biztosítás - legalábbis John Hollows, a pénzintézet megbízott vezérigazgatója nemrégiben ezt nyilatkozta -, mivel a sikkasztás a banki személyzet egyes tagjainak közreműködésével történt (az eddigi eredmények alapján az előzetesen kalkulálható hiány 10 milliárd forint körül van).

Az Ahicónál az alkalmazotti hűtlenség elleni vagy bűncselekmény-biztosítás a ritkábbak közé tartozik, s mint Kállay Benjamin rámutatott: kizárólag egyedi elbírálás után, különböző auditok átvizsgálását követően hajlandóak ezt biztosítani. Jellemzően hatáskörtúllépés során keletkező károkra vonatkozó szerződéseket kötnek a cégek - magyarázta. Évente néhány kárbejelentés történik, de mivel összetett jogi ügyekről van szó, ezért ezek elhúzódnak, és jelenleg is számos ügy van folyamatban - tette hozzá.

A Generali-Providencia Biztosító igyekszik konzervatív politikát folytatni ezen a téren, ami azt jelenti: csak azokkal a cégekkel kötnek szerződést, amelyeknek már van náluk személy-, vagyon-, ipari biztosítása, s kizárják a bűncselekményből eredő kárt. Hazánkban egyébként még nem volt ilyen káreseményük - tájékoztat Csáki Gyula osztályvezető. A nemzetközi biztosítási piacon a biztosítóknak évente több kárbejelentéssel is számolniuk kell. Jelen tendencia a hazai piacon is jelentkezik, hiszen az elmúlt egy-két évben Magyarországon is megnőtt a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításával kapcsolatos kárbejelentések száma - mondja az Allianz Hungária Biztosító főosztályvezetője.

Általánosságban elmondható, hogy a biztosítók alaphelyzetben az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait kérik fedezetbe vonni. Az angolszász gyakorlatot követve az Ahicónál az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok mellett a menedzsment tagjaira, azaz az operatív vezetésre is kitérhet a biztosítás, ami nagyobb kockázatot jelent ugyan, mint az előbbi, ám ez a tarifában is tetten érhető. A Generali-Providencia külön személyre szóló biztosítást nem köt, mondván, az előbbi esetben kisebb a kockázat. Az igazgatóság döntése többnyire megfontoltabban születik, mint ha egy személyben hoznák azt - magyarázza Csáki Gyula. A leányvállalatok vezető tisztségviselőire a hazai biztosítótársaságok által nyújtott biztosítási fedezet általában nem terjed ki automatikusan, így az esetleges leányvállalati fedezet iránti igényüket az ügyfelek külön szokták jelezni - mondja Déri Katalin. A biztosítók zöménél csak egyetlen naptári évre érvényes a biztosítás, ám van, ahol - például a Generali-Providenciánál - határozatlan időtartamra.

(vg.hu)