Oligarchák, olaj és politika - a Jukosz-ügy háttere

Mihail Hodorkovszkij letartóztatása komoly politikai vitát robbantott ki Oroszországban és külföldön egyaránt. De mi lehet egy olyan ügy hátterében, amely a legbefolyásosabb politikai köröket mozgatja meg az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Oroszországban egyaránt? Egyes elemzők pusztán politikai okokat látnak az ügy mögött, mások szerint azonban inkább az olaj körül forog a játszma.

Egyes politikai elemzők szerint Putyin elnök nem kíván további konfrontációt Mihail Kaszjanov miniszterelnökkel, aki a lemondott Volosin közeli támogatója volt. Volosin Mihail Hodorkovszkij letartóztatása után hagyta ott az elnöki adminisztráció vezetését, és ezzel az utolsó Jelcin-közeli tisztviselő távozott az orosz politikai elitből. Putyin ugyanis tisztában van azzal, hogy amennyiben Kaszjanov miniszterelnök is lemondana az üggyel kapcsolatosan, olyan politikai szereplővé válna, aki mögött komoly üzleti körök sorakoznának fel, mondta Andrej Pjontovszkij független elemző a The Moscow Timesnak. Emiatt keresheti most a kompromisszumot Putyin elnök, az elemző szerint.

Hodorkovszkij megsértette az íratlan szabályokat

Hodorkovszkij: Politikai üldöztetés áldozata vagyok.

A hétfőn délután vezérigazgatói posztjáról lemondott Hodorkovszkij közleménye szerint saját magát, üzlettársait és a cégét kívánja megvédeni a döntéssel.

Az elemzők nagy része egyetért abban, hogy Hodorkovszkij letartóztatása és a Jukosszal kapcsolatos hajtóvadászat politikai vonatkozású ügy. Eddig nyilvánosan Vlagyimir Putyin adócsalást és hasonló visszaéléseket emlegetett, egy üzleti fórumon az amerikai Enron és WorldCom botrányokhoz hasonlította az ügyet. Ezzel szemben azonban inkább arról van szó, hogy az olajoligarcha túlságosan is átlépte azt a vonalat, amelynek meghúzásáról Putyin hatalomra kerülése után állapodott meg az üzleti elittel, és amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem firtatják a vagyonszerzés körülményeit, ha az üzletemberek távol maradnak a politikától.

Hodorkovszkij más oligarchákkal ellentétben nyíltan szembeszállt Putyin elnökkel politikai síkon is: a Jabloko párt támogatását Putyin a szabályok megsértésének foghatta fel. Azok az üzletemberek, akik hasonlóképpen politikai síkra tévedtek, hasonlóan börtönbe kerültek, majd elhagyták az országot. Így történt ez a Szibur volt vezetőjével, Jakob Goldovszkijjal és az NTV volt tulajdonosával, Vlagyimir Guszinszkijjal is, mondta a Carnagie Moscow Center vezető politikai elemzője, Lilja Sevcova. A Kreml ki akarja kényszeríteni a Jukosz tulajdonjogát Hodorkovszkijtól, az elemző szerint.

Egy februári találkozón Vlagyimir Putyin és az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetsége között állítólag a következő beszélgetés zajlott le az elnök és Mihail Hodorkovszkij között:

"Elnök úr, az Ön államigazgatási gépezete csúszópénzt elfogadókból és tolvajokból áll."

"Oligarcha úr, szeretné, ha emlékeztetném Önt arra, hogyan tett szert vagyonára?"

Az orosz olaj kell a külföldieknek

Egy másik elmélet szerint a Kreml nem vette jó néven, hogy a legnagyobb orosz olajvállalat, a világ egyik legnagyobb olajvállalata egyre inkább külföldiek irányítása alá kerül. A kulcsfontosságú olajtársaság részvényeinek többsége a Menatep-holding, egy offshore vállalat tulajdonában van. Múlt héten a Renaissance-Capital igazgatóságának elnöke, egykori munkaügyi miniszter Alekszandr Sokin kongatta meg a vészharangot egy interjúban, amikor külön felhívta a figyelmet arra, hogy senki nem tudna megakadályozni egy tulajdonosváltást az olajtársaságnál, írta a Pravda.ru.

Az ügy egyértelműen komolyodik, nemzetközi színtéren is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Putyin elnök a napokban találkozott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel és Lord Jacob Rothschilddal, hogy tárgyalásokat folytassanak a fejleményekről. Mint a világ Szaúd-Arábia melletti legnagyobb olajexportőre, az OPEC-en kívüli Oroszország kulcsszerepet játszik jelenleg a világgazdaságban. Az amerikaiaknak és a briteknek is komoly érdekeltsége fűződik a Jukoszhoz és az orosz olajhoz. Az ExxonMobil állítólag érdekelt a Jukosz 25 százalékának megvételében, a British Petrol pedig már több stratégiai ügyletet bonyolított le orosz olajcégekkel. Egyes elemzők szerint a külföldieket kizárólag az Oroszországban található olajtartalékok érdeklik, és ezt Putyin elnök is pontosan tudja. Pénteken az orosz nemzeti erőforrásokért felelős minisztérium a Jukosznak ígért kelet-szibériai koncessziókat a Szurgutnyeftegasz vállalatnak adta át, így ez a társaság kezdheti meg a Talakanszkoje olajmező kiaknázását 2004 második negyedévében. A hírre a cég részvényeinek árfolyama 13 százalékot emelkedett a moszkvai értéktőzsdén.

Putyin azt is megígérte a befektetőknek, hogy hamarosan feloldják a Gazprom részvényeire vonatkozó vásárlási tilalmat, méghozzá hónapokon belül. Jelenleg amerikai letéti nyugtán keresztül lehet csak Gazprom-részvényt vásárolni, amely a hazai névérték duplájába kerül. A Gazprom-papírok árfolyama mind a belföldi, mind a külföldi piacon jelentős emelkedésnek indult a hírre.

A Jukosz tehát több szempontból is célkeresztbe került Vlagyimir Putyin számára. Politikailag és gazdaságilag is magyarázható a társaság elleni intézkedések sorozata. A kérdés az, hogy milyen megoldást sikerül kieszközölnie az ügyben érintett feleknek, és ez nem mindegy a befektetők számára. A The Moscow Timesnak nyilatkozva a United Financial Group befektetői csoport vezérigazgatója, Charles Ryan fogalmazta meg legjobban az aggodalmakat: Nem tudom, mi lesz a végjátékban, nem tudom, hogyan zajlik majd le ez az egész - mondta az üzletember.