Nyerhetnek a biztosítók a kötelezőn

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) idei első féléves jelentése szerint a januártól június végéig tartó időszakban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók átlagosan közel 49 milliárd forintos díjbevételre tettek szert, amelynek azonban csupán 40 százalékát fizették ki különböző káresemények címén, így az üzletág a legtöbb cégnél nyereséges lehet. A piacvezető Allianz ugyanakkor továbbra is veszteségesen üzemelteti kötelező-üzletágát.

A Mabisz adatai alapján az idei első félévben az ÁB Aegon biztosító rendelkezett a legjobb kárhányaddal - 11 százalék -, ami a kötelező díjakból befolyt összegek és a közvetlen kárráfordítás különbsége. Haraszti Zsolt, a Netrisk szakértője szerint mindez azzal magyarázható, hogy az ÁB Aegon néhány éve egy drasztikus állományszűrést hajtott végre, amelynek során megvált a kockázatosnak tekinthető ügyfelektől - elsősorban a fiatal, budapesti és vidéki nagyvárosokban lakó autósoktól -, és kizárólag a kevés kockázatot jelentő ügyfeleit tartotta meg. A szakértő szerint ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a társaság kiszállt a kötelező-piacról, majd később az ügyfélállományt bővítve fokozatosan, apró lépésekkel tér vissza ismét.

Versenytársainál jobb kárhányaddal büszkélkedhet - igaz, meglehetősen kicsi ügyfélállomány mellett - a MÁV biztosítója és az Union is. Mindkét társaság kárhányada 19 százalék, azaz közvetlenül a díjbevételek 19 százalékát fizették ki ügyfeleiknek a káresemények után.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók többségénél a kárhányad 47 és 63 százalék közé esik, az üzletág két legrosszabb értékével pedig az AXA - 81 százalék - és az OTP-Garancia - 75 százalék - rendelkezik. Haraszti Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy 70 százalékos kárhányad mellett tekinthető nullszaldósnak a kötelező módozat, mert a biztosítás megkötésének díja és a különböző adminisztrációs költségek a bevételek mintegy 30 százalékát teszik ki, így e fölött veszteségesnek tekinthető az adott társaság kötelező-üzletága.

A szakértő szerint megfigyelhető, hogy néhány társaság a várható nagyobb kárhányad ellenére próbálja növelni ügyfélállományát, mégpedig úgy, hogy a meglévő ügyfélbázisra támaszkodva a társaság egyéb termékeit is megpróbálja értékesíteni, ez az ún. kopogtató módszer.

A hazai kötelező piac két vezető társasága, az Allianz és a Generali-Providencia a Mabisz adatai alapján egyaránt 63 százalékos kárhányadot ért el az idei első félévben, ennek ellenére a két társaság korábban úgy nyilatkozott, hogy veszteséget termel számukra a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A szakértő szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy a nyereség nem a kívánt mértékű, és elmarad az uniós átlagtól. Ennek azonban a hazai piacon kialakult verseny és a korábbi szabályozás az oka, amely szerint rendeletben rögzítették a díjak emelésének lehetséges mértékét. Ha 60 százalék körüli kárhányad mellett is veszteséges egy cég, akkor üzemeltetési hibák merülhetnek fel - tette hozzá.

Magyarországon a rossz kockázatú ügyfelek - a 35 év alatti budapesti, nagy hengerűrtartalmú autót üzemeltető lakosok - díjai annyira magasak - néhol évi 80-100 ezer forint -, hogy nem lehet nyomott árakról beszélni; a jó kockázatú ügyfelek - például az idős vidéki autósok - ugyanakkor olykor irreálisan alacsony díjat fizetnek. A biztosítók díjpolitikája elsősorban a fiatal autósokra koncentrál, és döntően ezen réteg díjait emelik a legnagyobb mértékben.

A szakértő szerint a biztosítók számára is megoldás lehet, ha a jó kockázatú ügyfelek díjait emelik valamelyest, a rossz kockázatú ügyfelek díját pedig további díjeltérítési szempontok szerint differenciálják. Példaként említette, hogy az angolszász biztosítási rendszerben a biztosítók az autósok személyes körülményeit komoly súllyal veszik figyelembe. Például a nálunk is legmagasabb díjat fizető fiatalok nem egységesen fizetnek kiemelten magas díjat, hanem vizsgálja a biztosító azt is hogy pl. egyedülálló, vagy családos, van-e és ha igen hány gyermeke, milyen munkakörben dolgozik a biztosított. Így előfordulhat, hogy két azonos korú fiatal ugyanabban a városban jelentősen eltérő díjat fizet. Az ÁB-AEGON 2004-es tarifájában már tetten érhető ez a díjeltérítési módszer, ugyanis engedményben részesítik azokat, akik 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek. Valószínűleg hasonló szempontok figyelembe vételével döntött úgy az Union és az Uniqa, hogy kedvezményben részesíti a közszolgálatban dolgozókat.