2001-et tekintve a magyarországi keresetek a cseh és a szlovák szintet meghaladták ugyan, a lengyelországitól azonban már több mint kétezer euróval maradtak el (legalábbis a hivatalos valutaárfolyamon átszámítva), és a hetedét sem érték el az uniós éllovas Nagy-Britannia és Dánia béreinek.
Hazánkban a vizsgált öt év alatt az átlagos éves bruttó bér euróban számolva ugyan 73 százalékkal emelkedett, de vásárlóerő-paritáson a növekmény csak 32 százalékos. A vásárlóerő-paritás alapján felállított listát a teljes időszak alatt Luxemburg vezette, közölte az unió statisztikai hivatala.
A 2000. évi részletes iparági adatok szerint az éves keresetek általában a vendéglátóiparban a legalacsonyabbak - Portugáliában 8555, Bulgáriában 908 euró -, míg a pénzügyi szektorban a legmagasabbak: Nagy-Britanniában 57 646, Máltán pedig 22 032 euró. Érdekes kivételt jelent Ciprus, ahol a legmagasabb jövedelmeket az oktatás területén lehet elérni. Belgiumban és Franciaországban az energiaipari, Dániában és Hollandiában a bányászati dolgozók, Svájcban pedig a köztisztviselők keresnek a legjobban.
A nők kevesebbet keresnek
A vizsgált országok mindegyikére jellemző, hogy a nők teljes munkaidőre számított bére elmarad a férfiaké mögött. Az eltérés a tagországok közül Nagy-Britanniában a legnagyobb, ahol a nők átlagosan csak a férfiak fizetésének 68 százalékát kapják meg (az ágazatok összességére számított átlagról, nem azonos munkakörben elért fizetésekről van azonban szó). A tagjelöltekre számított értékek a ciprusi 69, illetve a litvániai és a magyarországi 81 százalék között változnak. Egyedülálló jelenség viszont, hogy Magyarországon az építőiparban a nők 6 százalékkal többet keresnek, mint a férfiak. Ez vélhetően azzal magyarázható, hogy az építőiparban dolgozó nők többnyire nem rosszabbul fizetett fizikai munkát végeznek. Magyarországon a pénzügyi szektorban dogozó nők fizetése mindössze 56 százalékát éri el a férfiakénak.