A váratlanul nagymértékű pénteki jegybanki kamatdöntéskor a forint nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest. Hétfőn a hivatalos zárásig nyugodt volt a piac, az euróval 263,30/50 forint között kereskedtek, de több kereskedő is elmondta, hogy tart a vihar előtti csendtől. Félelmük beigazolódott: a zárás után a magyar fizetőeszköz drasztikus esésnek indult, és fél nyolcra 3,62 százalékig gyengült az intervenciós sáv erős oldalán. Záráskor még 6,71 százalékon állt.
A jegybank Monetáris Tanácsa nem látta indokoltnak a kamatok további emelését hétfőn, és azt közölte, hogy bízik a gazdasági növekedés élénkülésében. Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy kedden több olyan mutató is napvilágot lát, amely negatívan befolyásolhatja a forint árfolyamát, és emiatt bizalmatlanok a külföldi befektetők a forinttal szemben. Ilyen például az eleve nagynak ígért novemberi előzetes államháztartási hiány adat. A nagymértékű forinteladás ennek a bizalmatlanságnak a jele, és megkérdőjelezi a 3 százalékos alapkamat emelés eredményességét.
A 272 forintos euróárfolyam olyan szint, amely a májusi krízisnél fordult elő legutoljára, ekkor a jegybank eltolta a forint intervenciós sávközépét. Amennyiben a jegybank kitart jelenlegi árfolyamcélja mellett, (amely 260 forint alatti euróárolyam) kedden döntés elé kényszerül: vagy tovább emeli a már egyébként is kimagasló alapkamatot, vagy, mint ahogy azt egyes szakértők már feltételezték most is eltolja az intervenciós sáv közepet. A nyári sáveltolást azonban a piac és azóta a kormányzat és a jegybank is elhibázott lépésnek tartotta.