A magyar kormánykötvények legutóbbi tömeges eladásában az utóbbi időben először vettek részt a térségi konvergenciára játszó befektetési alapok - áll a Bank of America szerdán Londonban kiadott, a távirati iroda által ismertetett jelentésében. A pénzintézet szakértői szerint ez azért rendkívüli jelentőségű, mert az említett konvergenciaalapok (amelyek a magyar gazdaság uniósnál gyorsabb növekedésében bízva fektették pénzüket magyar államkötvénybe - a szerk.) nem fognak egykönnyen visszatérni a magyar piacra. A bank szerint a november eleji 2300 milliárd forintról a hónap 27-ére 2184 milliárd forintra csökkent a külföldi befektetők által birtokolt magyar államkötvények értéke.
A Bank of America országjelentése szerint a térségben továbbra is Magyarországon a legmagasabb az árfolyamkockázat.
Hasonlóan lehangoló képet fest a Financial Times szerdai szerkesztőségi cikke a devizapiaci helyzetről: a lap szerkesztői szerint a kedd délelőtti államkötvény-aukció elmaradása után Magyarország közelebb került a pénzügyi válsághoz. Úgy vélik, hogy a befektetők bizalmatlanságáért az ország pénzügyi vezetése csak önmagát okolhatja, mert ahelyett, hogy a minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésére koncentráltak volna, rövid távú intézkedéssel próbálták a forint helyzetét stabilizálni - katasztrofális eredménnyel.
A Financial Times ugyanakkor tipikusnak mondja Magyarország példáját: az eurót mihamarabb bevezetni kívánó tagjelölteknek egyrészt drasztikusan csökkenteniük kéne költségvetésük hiányát, másrészt a büdzsében többletforrást kell találniuk az uniós támogatások fogadása érdekében. Ezért a lap szerkesztői Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak a cseh példa követését ajánlják: Csehország ugyanis csak 2009-2010-ban kívánja bevezetni az európai közös valutát.