A 12 hónapos diszkont kincstárjegyek csütörtöki sikeres aukciója jót tett a forintnak. A hivatalos zárás utáni kereskedésben további forintvételi megbízások jelentkeztek, és a forint az intevenciós sáv erős oldalán 5,42 százalékon állt, ami a záráshoz viszonyított 4,87 százalékhoz képest fél százalékpontos emelkedés. Szakértők már korábban is jelezték, hogy amennyiben a forint tartósan a 270-es szint fölött marad, úgy az vonzó lehet egyes befektetők számára, azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a spekulációs nyomásnak még korántsincs vége, és a nagy intézményi befektetők tovább tesztelhetik a jegybank és a Pénzügyminisztérium tűréshatárát. Szóbeli intervencióknál többet eddig bizonyíthatóan nem tett az MNB, bár egyes elemzők szerint többször is erősítette a forintot a héten vásárlással.
Pénteken a hivatalos kereskedés végén enyhén bár, de tovább erősödött a forint árfolyama, mind az euróhoz, mind a nemzetközi devizapiacon az euróval szemben gyengélkedő dollárhoz képest. Az euróval 266,20/266,70 forint között kereskedtek pénteken záráskor, a dollár 219,69/220,19 forint között cserélt gazdát. A szakértők nem látták különösebb fundamentális - tehát gazdaságilag megalapozott - okát a forint erősödésének.
A Napi Gazdaságnak nyilatkozva az egyik legnagyobb befektetési bank - amelyet az év eleji, illetve a mostani spekulációkkal is összefüggésbe hoznak -, a JP Morgan elemzője is elmondta, hogy hosszú távon lát problémákat a forint árfolyamával. Az elemző szerint a pillanatnyi erősödés ellenére is bizalmatlanok a befektetők, akik inkább meg akarnak válni forintban lévő eszközeiktől, tehát további állampapír eladást valószínűsített. A JP Morgan meglehetősen pesszimista nyilatkozatokat közölt a héten: szerintük ugyanis a 15 százalékos alapkamat sem elképzelhetetlen. Az erősödő forintárfolyam mindenestre még mindig minimum 7 forinttal több a szaktárca és az MNB által jó szintnek tartott 250-260 forintos árfolyamsávtól.