Szigorúbb lakáshitelezés, feszesebb büdzsé

Jelentős, az idei és a jövő évi költségvetést érintő megszorításokról, a lakáshitel- támogatások számottevő visszafogásáról döntött szerdai ülésén a kormány. A szigorítások hatására az idei büdzsé kiadási oldala 35 milliárd forinttal, a 2004-es költségvetésé pedig 105 milliárd forinttal csökken - derül ki a Pénzügyminisztérium [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

A szükséges rossz

Nem kellemes de szükséges lépések ezek a pénzügyi egyensúly szempontjából, mondta az [origo]-nak az ING Bank elemzője, Barcza György. A szakértő szerint semmiképpen nem örvendetes dolog ez, de be kell látni, hogy ha ezt nem lépi meg a kormány most, akkor a következő lépés még fájdalmasabb lett volna. Barcza György szerint a két, a jelenleginél rosszabb forgatókönyvet lehetett volna megvalósítani: vagy a kamatok maradtak volna tartósan 12-15 százalékos szinten, emiatt azonban a gazdasági növekedése megállt volna, és akár 2 évig tartó recesszió következett volna be, vagy az infláció ugrott volna 7-8 százalékos szintre. Ilyen esetben a magas infláció és a leértékelődő forintárfolyam a jelentős devizaadóságokkal rendelkező cégeket és a lakosságot ugyanúgy sújtotta volna. Természetesen a lakosságot most is sújtja a lakáshitel rész, a kormány azonban lefaragta a saját költségeit is, tehát a megszorítások mintegy felét saját maga terhére valósította meg, mondta Barcza György.

A költségvetési szigorítás egyértelműen erősíti a forintot, mondta az [origo]-nak a Hamilton International Tőzsdeügynökség Rt. elemzője, Búró Szilárd. A hazai fizetőeszköz a szaktárca bejelentése után közel 1 forintot erősödött az euróhoz képest, és 263,35 körül állt 13 óra után. A befektetők legnagyobb gondja éppen az volt, hogy hiányolták a költségvetési szigort, mondta az elemző. Ezt pénteken lehetett legjobban látni, amikor a délután négyre meghirdetett kormányszóvivői tájékoztatótól pont azt várta mindenki, hogy ilyen szigorításról számoljanak be. Ez azonban elmaradt, amiért gyengülni kezdett a forint.

A jelenlegi bejelentés mindenképpen visszahozhatja a piacra az optimizmust, mondta Búró Szilárd. Ilyen alapkamat mellett a szakértő szerint év végéig elképzelhető a 260 forintos szint alatti euróárfolyam is. Az alapkamat csökkentéséhez az elemző szerint azonban még túl forró a talaj, ilyen lépés inkább január közepe felé valószínű. A szakértő szerint egy 1 százalékos alapkamat-csökkentés ekkorra már elképzelhető lenne.

Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint a piac ehhez hasonló intézkedéseket várt pénteken a rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. Az elemző elmondta: a lakáshitel kamatok támogatásának csökkentése a költségvetés szempontjából nem jelentős megtakarítás, véleménye szerint ezzel inkább a lakosság megtakarítási hajlandóságát kívánják növelni. Hozzátette: az ügyfélkamatok emelkedésével lassul a hitelfelvétel, ami pozitívan hat a folyó fizetési mérleg alakulására.

A Pénzügyminisztérium idei évi GDP arányos államháztartási hiányával kapcsolatban Nyeste Orsolya elmondta: tartható az 5 százalékos hiány. A szakértő szerint jövőre a deficit a várt 3,8 százalékot valószínűleg csekély mértékben meghaladja, de szerencsés esetben elképzelhető, hogy teljesül.

Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza szerint a piac már nagyon várta a fiskális pálya biztonságának garantálását, így makrogazdasági szempontból a kormány keddi bejelentése mindenképpen pozitív hír. A bejelentett megszorítások nagyobb mozgásteret biztosítanak a kormánynak, hiszen mind az idei, mind pedig a jövő évi költségvetés meglehetősen feszített volt. Kovács szerint abban az esetben, ha a külföldi befektetők bizalma helyreáll a magyar költségvetésben, erősödésnek indulhat a forint, ami magával vonhatja a jegybanki kamat csökkenését is.