Szigorúbb lakáshitelezés, feszesebb büdzsé

Jelentős, az idei és a jövő évi költségvetést érintő megszorításokról, a lakáshitel- támogatások számottevő visszafogásáról döntött szerdai ülésén a kormány. A szigorítások hatására az idei büdzsé kiadási oldala 35 milliárd forinttal, a 2004-es költségvetésé pedig 105 milliárd forinttal csökken - derül ki a Pénzügyminisztérium [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

Elkerülhetetlen és szükséges lépésnek nevezték a kormány megszorító intézkedéseit a távirati iroda által megkérdezett gazdaságkutatók, akik szerint a döntések gesztusértéke jelentősebb, mint számszerinti hatásuk.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a döntésekre azért volt szükség, hogy a kormány egyértelműen jelezze: eltökélt a hiány csökkentésében. A lakástámogatások visszafogásával összefüggésben Hegedűs az eddigi gyakorlat igazságtalanságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a jelenlegi rendszer azért sem volt hosszú távon tartható, mert a megemelt alapkamat csökkentésére várhatóan még egy fél évig, nyolc hónapig várni kell. Hegedűs Miklós nem zárta ki, hogy jövőre további megszorító intézkedéseket hoz a kormány.

Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. kutatója is egyetértett azzal, hogy elsősorban a befektetői bizalom megszerzése érdekében volt szükség a megszorító intézkedésekre. A lakástámogatási rendszer szigorításától a kutató szerint a megtakarítások növekedése remélhető. Az intézkedést követően visszaszorulhat a spekulációs lakásvásárlások száma is - mondta Bartha Attila, aki nem zárja ki, hogy a támogatási rendszert a kormány tovább szigorítja a jövőben.

Bartha szerint elképzelhető, hogy fiskális oldalról a most hozott döntések elégségesek a jövő évi kitűzött célok teljesítéséhez, ám hangsúlyozta, hogy a rövid távú, akut problémák kezelésén túl továbbra sincs megnyugtató válasz a gazdaság középtávú kihívásaira.