KSH: Tavaly 4,7 százalékos volt az infláció

2003-ban átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2002-ben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett jelentésből, amely kitér a decemberi inflációra is: e szerint tavaly év végén az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,2 százalék volt, 2002 decemberéhez viszonyítva pedig 5,7 százalékkal növekedtek az árak. Az elemzők hasonló adatokat jósoltak korábban.

A statisztikai hivatal számításai szerint, 2003. decemberben az "alapdrágulás" (maginfláció) 2002. decemberhez viszonyítva 4,9 százalék volt. Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat a szolgáltatások drágulása 0,0 6százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,05 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,03százalékkal, a háztartási energiáé és a szeszes italoké, dohányáruké egyaránt 0,02 százalékkal emelte, míg a tartós fogyasztási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,01százalékkal mérsékelte.

1 hónap alatt - 2003. novemberhez viszonyítva - az élelmiszerek árai összességükben nem változtak, ezzel szemben az átlagost meghaladó áremelkedés történt a ruházkodási cikkek esetében. A szeszesitalok, dohányáruk, a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szolgáltatások körében az átlaggal megegyező mértékű áremelkedés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkeknél átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az árak.

Drágább kenyér, olcsóbb sonka

12 hónap alatt - 2002. decemberéhez viszonyítva - az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 23, a liszt, dara 13, a cukrászáru, fagylalt és az eszpresszókávé 11, a tojás 10, a munkahelyi és az iskolai étkezés 9, a kenyér, a péksütemény és az éttermi étkezés 8, az alkoholmentes üdítőitalok pedig 7 százalékkal drágultak. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a sertészsiradék (14 százalék), a sertéshús (8 százalék), a szalámi, sonka, az étolaj és a cukor (4 százalék) ára.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2002. decemberében. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A szolgáltatások átlag feletti, 6,7 százalékos áremelkedésén belül az oktatási szolgáltatás 14, a társasházi közös költség 13, a testápolási szolgáltatások 12, a szemétszállítás és a helyi tömegközlekedés 11-11, a csatornadíj 10 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 19, a dohányáruk 16, a távfűtés pedig 9 százalékkal került többe, mint 2002. decemberben.

Decemberben volt a legmagasabb az infláció

2003-ban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A tizenkét havi árváltozás decemberben volt a legmagasabb (5,7 százalék), míg májusban a legalacsonyabb 3,6 százalék, ez utóbbira ezt megelőzően 1981-ben volt példa. Májusig - március hónap kivételével - havonta folyamatosan csökkent az áremelkedés tizenkét havi üteme, az év utolsó hét hónapja mérsékelt növekedést és stagnálást hozott (e mutatóban). A havonkénti árváltozás augusztusban árcsökkenést, az év tizenegy hónapjában pedig drágulást jelentett.

Az éves 4,7 százalékos átlagos fogyasztóiár növekedést alakító termék- és szolgáltatás csoportok árváltozásának jelentős szóródása tapasztalható: csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai (az év során minden hónapban 100 százalék alatt volt a tizenkét havi index), s átlag alatti árnövekedés következett be az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoportokban. Legnagyobb mértékű áremelkedés a szeszes italok, dohányáruknál (10,7 százalék) volt megfigyelhető, és az átlag felett nőttek a háztartási energia (7,3 százalék), valamint a szolgáltatások (5,9 százalék) tizenkét havi átlagárai is - áll a KSH gyorsjelentésében.