Börtönnel büntetnék a kartellező vezetőket

A közvetlen bírói utat és az egyénekkel szembeni szankciók bevezetését javasolja a magyar versenyjogi szabályozásban a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentése. Börtönbüntetéssel sújthatják Magyarországon a kartellező cégek vezetőit, ha itthon is bevezetik a nyugati gyakorlatot. Lehetővé válna továbbá, hogy a versenyjogi ügyekben érintettek közvetlenül is bírósághoz fordulhassanak, írta a Világgazdaság.

A Gazdasági Versenyhivatalban (GVH) foglalkoznak a kérdésekkel, jóllehet az idevágó szabályok megalkotása hosszabb előkészítést igényel, csakúgy, mint az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás megfontolása, mondta a Világgazdaságnak a hivatal elnökhelyettese, a versenytanács elnöke, Tóth Tihamér.

A cégvezetők büntethetőségét az OECD a súlyos kartellügyek felfedése és megelőzése végett vetette fel. A kartellező cégek vezetőit Amerikában hároméves börtön, illetve személyre szóló komoly bírság fenyegeti, amelytől megmenekülhetnek, ha együttműködnek a hatósággal, és segítenek a titkos megállapodások feltárásában, mondta Tóth Tihamér.

Angliában szintén vannak büntetőjogi konzekvenciái a kartellezésnek. A közeljövőben várhatóan erősödik ez a tendencia Európában. Arról azonban nincs szó, hogy a magyar jogrendszernek is feltétlenül át kell venni a büntetőjogi szankciókat, de előbb-utóbb érzékelhető lesz egy ilyesfajta elvárás, a versenytanács elnöke szerint.

Közvetlen bírói út

Az OECD-javaslat szerint előnyös lenne az is, ha a panaszosok a versenyjogi problémákkal a versenyhivatalt kikerülve, perben is érvényesíthetnék igényeiket. Jelenleg kizárólag a hivatal járhat el az erőfölénnyel való visszaéléseknél, a versenykorlátozó megállapodások, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetén, és az ezekben hozott versenytanácsi határozat támadható meg a bíróság előtt.

A változtatást különösen indokolná, hogy az uniós csatlakozással, a magyar bíróságok közvetlen eljárásra lesznek jogosultak a közösségi versenyügyekben. Így hozzájuk fordulhat majd valamely cég a másik versenykorlátozó magatartása miatt a szerződés érvénytelenségének megállapításáért, vagy például kártérítésért. Jogos igény tehát, hogy a közösségi versenyjog mellett a magyar ugyancsak érvényesíthető legyen peres úton, versenytanácsi határozat híján is.