Bár a makrogazdasági mutatók javulnak 2004-ben, ezt azonban a lakosság nem fogja érezni. A növekedést ugyanakkor elsősorban a nagy, multinacionális cégek határozzák meg, a kis- és középvállalkozások nehezebben tudnak visszakapcsolódni az élénkülő világgazdasági folyamatokba.
A kutatóintézet prognózisa szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az idei évben 3,3 százalékos lesz. Mind az export, mind az import növekedési üteme erősödik az idén, és megfordul a növekedés dinamikája, így a kivitel gyorsabban nő majd, mint az import. A Pénzügykutató Rt. előrejelzése szerint az idén folyó áron, euróban számolva az import 8,5 százalékkal, az export pedig 10 százalékkal bővül. Tavaly 3,2 százalékos behozatali és 5,5 százalékos kiviteli növekedést mértek.
Petschnig Mária Zita elmondta: a magyar gazdaság a világgazdasághoz képest nem javul arányosan az idén, nem tudja tartani a minimum 2 százalékpontos többletet az Európai Unió dinamikájához képest, a szükséges gazdasági fordulat végrehajtása miatt.
A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa hozzátette: vissza kell fogni a fogyasztás növekedését, ami a GDP-n belül mintegy 80 százalékos arányt képviselt 2003-ban. Ezt azonban nehezen tudja az export és a beruházások többlete túlkompenzálni.
A tendenciaváltás legerősebben a jövedelempolitikában tapasztalható. A költségvetés 6 százalékos bérfejlesztést enged, 5,8 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett. A Pénzügykutató Rt. szerint az infláció az idén 6,9 százalék lesz, a reálkereset növekedése pedig mindössze 0,6 százalékot tesz ki. Tavaly a reálkereset 9,2 százalékkal bővült, az infláció évi átlaga 4,7 százalék volt.
A Pénzügykutató Rt. szerint a tendenciaváltás leggyengébben a költségvetési politikában jelentkezett. Petschnig Mária Zita elmondta: az év elején bemutatott 185 milliárd forintos költségvetési kiigazítás csak a folyó pozíció javítására alkalmas. A hosszabb távon ható strukturális változásokat eredményező, reformértékű lépések továbbra is váratnak magukra. A kutatóintézet prognózisa szerint az idén az államháztartás hiánya a GDP százalékában, az ESA egyenleg szerint 4,9 százalék lesz, szemben a 2003-as 5,9 százalékkal.
Petschnig Mária Zita elmondta: nem látható határozott váltás a monetáris politikában sem. A magas kamat terheket ró a költségvetésre is, és ezáltal az egyensúly-javulás ellen is hat. A kutatók szerint az idén év végén a jegybanki alapkamat 9,5 százalékra csökken a jelenlegi 12,25 százalékról.
Ha sikerül a gazdaság stabilizálása, akkor 2005 lényegesen jobb lehet. A GDP növekedése elérheti a 4 százalékot, az infláció 4,7 százalék körül alakulhat, a reálkereset 1,5 százalékkal emelkedhet növekvő foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség mellett - mondta Petschnig Mária Zita.
A Pénzügykutató Rt. előrejelzése szerint az új módszertan alapján a folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben 6 milliárd euró körül alakulhat, tavaly 6,1 milliárd eurós deficitet számoltak.