Több EU-tag nehezményezi az alacsony kelet-európai adókat

Az erősen adóztatott északi EU-tagországok "nem tűrik", hogy a májusban EU-taggá váló kelet-európai országokban a gazdagok könnyen megússzák - mondta Göran Persson svéd miniszterelnök kedden egy Finnországban megjelenő svéd lapnak. Hétfőn Gerhard Schröder német kancellár is nehezményezte, hogy Kelet-Európában terjed a társasági adó csökkentése, és emiatt ott az infrastrukturális fejlesztésekre nincs pénz EU-támogatás nélkül.

- Ha azt hiszik, hogy miközben Svédországban, Finnországban és Dániában magas adókat szabunk ki, utána elküldjük a pénzt Kelet-Európába, hogy az ottani gazdagoknak ne kelljen adót fizetniük, akkor rosszul számítanak - idézte a svéd kormányfőt a Hufvudstadsbladet című lap. Az érintett kelet-európai országokban a társasági és más adók csökkentését a gazdasági növekedés érdekével magyarázzák, rámutatva egyszersmind - amint Leszek Miller lengyel miniszterelnök tette éppen kedden -, hogy nagy lépéseket kell megtenniük, ha legalább 15-20 éven belül be akarják hozni a lemaradást Európa nyugati felétől.

Lengyelországban a személyi jövedelemadó 19, 30, illetve 40 százalékos. Lettországban egy személyi jövedelemadó-kulcs van, 26 százalékos, a kormány ezt 20 százalékra akarja csökkenteni. Szlovákiában az idén vezették be az egységes, egykulcsos 19 százalékos rátát a személyi jövedelemadóra, a társasági adóra és az áfára egyaránt. Svédországban 30-tól 60 százalékig terjed a személyi jövedelemadó kulcsa. Az új EU-tagok valamennyien a közös költségvetés nettó támogatottjai lesznek. Náluk a társasági adókulcsok átlaga 20 százalék alatt van, míg a mostani EU-ban az átlag meghaladja a 30 százalékot.