Az Economist Intelligence Unit 2000 óta minden évben nyilvánosságra hozza a világ 60 legnagyobb gazdaságának "e-readiness" rangsorát. Egy ország e-gazdasági felkészültsége az elektronikus üzletviteli környezet fejlettségi szintjét mutatja, tehát azt, hogy milyen mértékben képes kiaknázni a helyi piac az internet kínálta lehetőségeket.
A felmérés szerint azok az országok számíthatnak az ezen a területen a leggyorsabb fejlődésre, amelyek képesek összehangolni a különféle kormányzati és szakmai szervezetek fejlesztési programjait és alkalmazni a bevált nemzetközi gyakorlatot.
Élen a skandinávok
A felmérés szerint az idei rangsorban az észak-európai országok teljesítenek a legjobban. Dánia az első, Svédország a harmadik, Norvégia a negyedik, míg Finnország az ötödik helyet foglalja el. Ezzel a skandináv térség maga mögé utasította az elektronikus gazdaság korábbi éllovasait, köztük az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát. A tanulmány szerint Skandinávia annak köszönheti előretörését, hogy országaiban az internet példátlan mértékben átalakította az üzleti tranzakciókat, a lakosság készségesen beépítette mindennapjaiba az internetes technológiát, és a kormányok is aktív támogatást nyújtottak a fejlesztésekhez. A második helyet az Egyesült Királyság szerezte meg.
Szingapúr az első ötben
Az elemzés szerint Ázsiában is komoly előretörés figyelhető meg. Az idei rangsorban hetedik helyezett Szingapúr öt helyet ugrott előre a tavalyi eredményhez képest. Szomszédjaihoz, a kilencedik helyezett Hongkonghoz és a tizennegyedik helyezett Dél-Koreához hasonlóan Szingapúr is élen jár a szélessávú technológia bevezetésében, és hatékonyan kamatoztatja a kormányzat és az infokommunikációs ágazat szoros együttműködéséből eredő előnyöket.
Harmadikak vagyunk a csatlakozók közül
Az unió leendő új tagjai, Észtország a 26., Csehország a 27., Magyarország a 30., Szlovénia a 31., Lettország a 34., Lengyelország a 36., Litvánia a 38., míg Szlovákia a 39. a listán. A leendő tagok már most is elég fejlett infrastruktúrával és e-business környezettel rendelkeznek, áll a tanulmányban.
A kutatás az e-gazdasági felkészültséget közel 100, hat különböző kategóriába rendezett minőségi és mennyiségi szempont alapján értékelte. A hat kategória és a modellben képviselt súlyuk a következő: csatlakozási és technológiai infrastruktúra 25 százalék; üzleti környezet 20 százalék; elfogadottság a magánfelhasználók és az üzleti szervezetek körében 20 százalék; társadalmi és kulturális környezet 15 százalék; jogi és szabályozói környezet 15 százalék; az elektronikus szolgáltatások támogatottsága 5 százalék.