Az év első 5 hónapjának adatai alapján az olajért átlagosan 33 dollárt kellett fizetni, míg tavaly egy évre vetítve 29 dollárba került az északi-tengeri Brent hordónkénti ára. A jelentés készítői szerint a drága olaj kedvezőtlen hatása elsősorban az euróövezetben érződik, ugyanakkor - az Ecostat számításai szerint - a világgazdasági konjunktúra élénkülése önmagában semmiképpen nem igazolja e kulcsfontosságú energiahordozó árának ilyen drasztikus mértékű emelkedését.
Az év végéig két szélsőséges forgatókönyvet vázol fel a gazdaságelemző cég: vagy marad a jelenlegi magas árszint, ami azt jeleni, hogy éves átlagban 35-37 dolláros ár várható, vagy fokozatosan 25 dollárra csökken az árszint, akkor 28-30 dolláros árral lehet majd számolni éves átlagban. Ennél alacsonyabb ár azért nem valószínű, mert azt a kereslet fokozatos emelkedése nem teszi lehetővé.
Gyenge dollár - drága olaj
Az utóbbi években szoros együttmozgás volt megfigyelhető a dollár árfolyama és az olaj ára között. Az amerikai valuta gyengülése a nyersanyag árának emelkedését vonta maga után. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a világpénz gyengülése csökkenti az olajexportálók bevételeit, hiszen túlnyomórészt dollárban kereskednek. Másrészt pénzügyi befektetők is megjelentek a piacon, ellensúlyozva a tengerentúli valuta értékvesztését, ezzel biztosítva portfóliójuk értékállóságát (hasonló folyamatok zajlottak le az arany piacán is egy éve) - emlékeztet az Ecostat.
Korábban, 2001-től, az OPEC 22-28 dolláros hordónkénti árat tartott kívánatosnak, ezt a tervek szerint a június 3-i ülésen 32-34 dollárra emelik. Egyes becslések szerint az olaj árának ilyen mértékű emelkedése érezhetően visszavetheti a világgazdasági növekedést, az inflációs nyomás erősödése pedig kamatemelésekhez vezethet, ami tovább fékezheti az élénkülést. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a 35 dollár/hordó körüli árak hosszabb fennmaradása az OECD-országok GDP-jét az első két évben akár 0,4 százalékkal is csökkentheti.