Hamarosan eltűnhet a kaviár

Csütörtöki döntésük értelmében több, Kaszpi-tenger melletti ország az év végéig felfüggeszti a kaviárexportot. Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán döntését a rendkívül megfogyatkozott tokhalállománnyal indokolta. A tokhal, amelynek ikrája adja a valódi kaviárt, mára a teljes kihalás szélére került.

Hamarosan lekerülhet az étrendről a gazdag nyugati országok kedvenc, ámde méregdrága csemegéje, a kaviár. Szibéria és Kína egyes folyóiban, a Volgában, illetve a Kaszpi- és a Fekete-tengerben őshonos tokhalfélék ugyanis, amelyek a valódi kaviárt adják, az elmúlt évtizedek kíméletlen kizsákmányolása, az orvhalászat, illetve a vízminőség romlása miatt mára a teljes kipusztulás szélére kerültek. S bár a nemzetközi természetvédelmi szervezetek, mint a Természetvédelmi Világalap (WWF), vagy az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) mindent megtesznek védelmében, az ikrájában rejlő profit nagy valószínűséggel véglegesen megpecsételi a tokhal sorsát.

A tokhalfélék (a családba egyébként tíz különböző faj tartozik) ikrája ugyanis évszázadok óta szolgál a gazdagok és kiváltságosok kedvelt eledeleként. - tény, illetve ritkasága miatt a valódi kaviár (amit nem szabad összetéveszteni az olcsó, kisszemű, boltokban kapható halikrával) kilójának ára a nyugati országokban ma 1000-5000 dollár között mozog, ami óriási profitlehetőségeket rejt magában. A Kaszpi-tenger iráni halászai például még csak 10 dollár körüli áron értékesítik ugyanezt a kilót, de még Teherán piacain sem haladja az meg az 50-100 dolláros árat. A lehalászott kaviár túlnyomó többségét egyébként még így is helyben eszik meg, s csak egy töredék jut az exportpiacokra.

Mindennek tükrében ugyanakkor nem véletlen, hogy a nagy kaviárexportáló országok, mint Oroszország, Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán nemzetközi szerződésekkel, az állam kereskedelmi monopóliumával, szigorú törvényekkel, s akár a fegyveres erők bevetésével is a kaviár feletti ellenőrzés megtartására törekednek. Ugyanez az érdek áll egyébként Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán csütörtökön tett bejelentése mögött, miszerint az év végéig a már meglévő készleteket leszámítva teljesen felfüggesztik a kaviárexportot. A megállapodáshoz Türkmenisztán is hamarosan csatlakozik, s Irán is egyetértését fejezte ki. A lépéshez egyébként az ENSZ veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó konvenciója (CITES) adja a jogi alapot.

Nem elég azonban az állami akarat, a tokhalat ugyanis a nagyfokú orvhalászat és a környezetszennyezés is fenyegeti. A hal (amit egyébként húsáért is halásznak) és a kaviár feketekereskedelme Oroszországban például a maffia kezében van, az illegális üzlet értéke eléri a dollártízmilliókat. A Volga-deltában pedig csak idén ötezer, egyenként 80-100 horoggal felszerelt illegális horgászzsinórt és kétezer hálót szedtek fel a hatóságok - írta az Index. Így aztán nem is véletlen, hogy a világ kaviártermelésének 60 százalékát adó Kaszpi-tengerben tavaly már csak 550 tonna tokhalat halásztak le az 1970-ben regisztrált 20 ezer tonnával szemben.

Molnár Sándor

(Magyar Hírlap)