Nem hisznek a cégek Járai inflációs terveinek

Gyökeresen eltér a gazdasági szakemberek véleménye abban, hogy reális-e a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitűzése. Az elemzők többsége kicsit magasabb inflációt vár, mint amit a jegybank előirányzott, a cégvezetők azonban jóval nagyobb pénzromlással számolnak.

A Magyar Nemzeti Bank célkitűzése szerint az év utolsó hónapjában 6 és 8 százalék között kell lennie a 12 hónapra visszatekintő infláció mértékének. A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett elemzők 6,9-9 százalék közötti pénzromlásra számítanak decemberben. Előrejelzéseik átlaga szerint 7,7 százalékra csökken addigra az infláció. A jegybank a jövő év utolsó hónapjában 3,5-5,5 százalék között szeretné látni a 12 hónapra visszatekintő árszintnövekedést. A Reuters által megkérdezett szakértők 4,1-7 százalék közötti pénzromlásra számítanak, előrejelzéseik átlaga szerint 5,5 százalékos lesz jövő év decemberében az infláció.

Nem tartja megvalósíthatónak a jegybank inflációs elképzeléseit Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője. Szerinte decemberben az egy évre visszatekintő infláció 8-8,5 százalék között várható, az éves infláció pedig 9,3 százalék körül alakul. A szakember a jegybanki célkitűzésnél és az elemzői előrejelzésnél is borúlátóbb prognózisát azzal indokolja, hogy az év első öt hónapjában a várakozásoknál magasabb volt az infláció, és a következő hónapokban is nehéz lesz a pénzromlás mértékét csökkenteni. Ez utóbbi okai közé tartozik, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően nehéz korlátozni a bérkiáramlást, valamint az európai uniós csatlakozás előtt jelentősen meg kell emelni az energia és az élelmiszer árát, hogy a belépés ne járjon drasztikus árnövekedéssel.

Hegedűs Miklós szerint a vállalatok vezetői üzleti terveik készítése során nem fogadják el a jegybank inflációs célkitűzéseit: árképzésük és bérpolitikájuk kialakításakor a jegybanki terveknél magasabb inflációval számolnak. Ez megnehezíti a jegybanki célkitűzések megvalósulását. A szakember szerint a nemzeti banknak szűk mozgástere van, ezért kénytelen lesz beletörődni, hogy céljai nem valósulnak meg.

A gazdaságkutatóétól teljesen eltérő a véleménye Forián Szabó Gergelynek, a Budapest Alapkezelő elemzőjének. Szerinte megvalósíthatóak a jegybank inflációs célkitűzései: az év végére a jelenlegi forintárfolyam mellett 7 százalékra, a jövő év végére pedig néhány százalékos forinterősödés mellett 5 százalék körülire csökkenhet az infláció. Az elemző szerint a jegybanknak megvannak az eszközei arra, hogy az általa előirányzott sávba kényszerítse az inflációt, ha az automatikusan nem valósul meg. A forint árfolyamának emelése ugyanis csökkenti a fogyasztói árakat. A kereskedő cégek, ha azonnal nem is, de hosszabb távon olcsóbban adják az alacsonyabb áron beszerzett termékeket. Mindennek azonban ára van: romlik a külgazdasági egyensúly, kisebb mértékben nő a nemzeti össztermék, és csökken az exportra termelő cégek nyeresége. A szakember szerint előbb-utóbb a vállalkozások is a jegybanki célkitűzésekhez igazítják bérpolitikájukat és árképzésüket. Ha ugyanis ezt nem teszik meg, saját nyereségüket csökkentik.

Lényegében egyetért elemzőtársával Vojnits Tamás. az OTP Értékpapír Rt. elemzési igazgatója. Ő azonban komoly jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jegybank hogyan koordinálja az infláció csökkentését és hogyan kommunikál ennek érdekében a társaságokkal. A szakértő szerint ugyanis ezen múlik, hogy a vállalatok, így a nemzetgazdaság mekkora veszteség mellett jut el a pénzromlás jegybank által megkívánt szintjéhez. Az OTP Értékpapír Rt. elemzője szerint a jegybank célkitűzéseinek megvalósulását az is segíti, hogy az év második felében alacsonyabb szokott lenni az infláció.

Felesleges felhívni a vállalatok figyelmét a jegybanknak arra, hogy reálisan tervezzék meg a költségeiket és a bevételeiket - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Immer István. a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára. A vállalati előirányzatok egyébként sem az év végi, hanem az év egészére vonatkozó mutatókon alapszanak. Emellett a különböző szektorokban tevékenykedő vállalkozások a saját ágazatukban különösen nagy jelentőségű árszintváltozásokat is figyelembe veszik. Így a jövő évi tervezésben sem az játssza majd a főszerepet, hogyan alakul a jövő év decemberi infláció, hanem az, hogy várhatóan milyen folyamatok jellemzik majd az egész évet - szögezte le. A vállalatok képviselői egyébként már a tavaly év végi bértárgyalásokon is 9 százalékhoz közeli idei inflációval számoltak - emlékeztetett az érdekképviseleti vezető. A vállalati szféra jelentős részét - különösen az exportorientált társaságokat - egyébként hátrányosan érinti a forint árfolyamsávjának kiszélesítése - tette hozzá. A vállalatok ugyanis már az év elején lefixálták az árakat, amit nem tudnak utólag - a forint erősödésére hivatkozva - megváltoztatni. Kisebb veszteség érte volna az exportőröket, ha a jegybank az év utolsó hányadában élt volna ezzel az eszközzel.

A szakszervezetek tiszteletben tartják a jegybankelnök által kommunikált inflációs célkitűzéseket, de erősen kétségbe vonják azok teljesíthetőségét - mondta a Magyar Hírlapnak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. A jövő évi bértárgyalásokon nem a decemberi infláció lesz a mérvadó, hanem az év egészére vetített átlagos árszintnövekedés mértéke - hangsúlyozta. A szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy a SZEF már a múlt év végén is az idén reálisan várható, azaz a kormány által előirányzott 5-7 helyett 8-9 százalékos inflációval számolt. Szabó Endre véleménye szerint nagyon optimista az MNB által decemberre várt, éves összehasonlításban 7 százalékos fogyasztói árindex. Mindemellett látni kell, hogy ha teljesülne is az jegybank várakozása, az éves átlagos infláció nem áll meg a 9 százalék alatt. Bármennyire kedvezően is alakulnak az árak a következő fél évben - amit egyebek között az energiaár-emelés, s az élelmiszerárak növekedése is eltéríthet -, az első hathavi áremelkedés a közalkalmazottak zömét hátrányosan érintette. A nagy többség bére ugyanis csupán az átlagosan megszavazott 8,75 százalékkal emelkedett, miközben az ez évi költségvetést 6,3 százalékkal tervezte a kormány. Ez idáig ugyan megközelítően 17 százalékkal növekedtek a nominális keresetek, de ebből 3,5 százalékot a tavalyi év többletbevételeiből szétosztott keresetkiegészítés tette ki. Emellett 2-2,5 százalékra tehető a minimálbér-emelés hatása, s tovább gyengíti az összemelkedést az egészségügyi és a szociális szféra pluszjavadalmazása is. Mindezek figyelembevétele mellett megállapítható, hogy a közszféra felzárkóztatására tett kísérletek az infláció áldozatául estek. A cél teljesítése érdekében a szakszervezetek megítélése szerint 3 százalékkal korrigálni kellene a közszféra kereseteit. A kormány július első dekádjára ígérte válaszát a kérdésben.

A szakszervezetek fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az infláció csökkentése a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok alapvető érdeke - szögezte le lapunk kérdésére Wittich Tamás. a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. A munkavállalók érdeke viszont, hogy reális inflációs mutatókon alapuljanak a bértárgyalások, s ne az év végi árszintnövekedésre helyeződjön a hangsúly. A versenyszférában, különösen az állami tulajdonú társaságoknál is, szükség lenne a keresetek kiegészítésére. Az MSZOSZ úgy ítéli meg, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége legalább 5 százalék körüli reáljövedelem-növekedést indokol.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank új egységes módszerrel számított maginflációs mutató kialakításáról állapodott meg. A közös módszerű maginflációs adatot az árindexek számításáért felelős intézmény, a KSH számítja és közli a jövőben. Az új maginflációs mutatót először 2002. február 15-én teszik közzé a 2002 januári adatokról. Ezzel párhuzamosan a jegybank 2001 júniusától már nem közöl önálló maginflációs adatot.

Dutka Noémi, Giczi József

(Népszava)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank

Központi Statisztikai Hivatal

GKI