Zavar a gabonapiacon

A kukoricakivitel indokolatlan korlátozása miatt aratás után értékesítési gondok jelentkezhetnek a gabonapiacon. A kukoricán kívül a takarmányozásra használt kalászos gabonafélékből ugyanis jó termés várható, miközben a hazai sertés- és szarvasmarha-állomány csökken. A termelők emiatt a kukoricaexport mielőbbi beindítását sürgetik.

Amennyiben az agrártárca rövid időn belül nem oldja fel a takarmánykukorica kivitelére vonatkozó korlátozást, az aratás után komoly piaci zavar támadhat a gabonaágazatban - figyelmeztetnek a mezőgazdasági termelők. Mint arról korábban beszámoltunk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kezdeményezésére a kormány az elmúlt év végén azért sorolta az engedélyköteles termékek körébe a takarmánykukoricát, mert attól tartott: a termés nem fedezi a hazai szükségleteket. A döntés az Európai Unió (EU) tagállamainak rosszallását váltotta ki, mivel az agrártárca akkori vezetői, Torgyán József miniszter és Tamás Károly közigazgatási államtitkár, rendre a belföldi igényeknél jóval nagyobb termésről számolt be.

A kereskedelmi vita odáig fajult, hogy felvetődött: Brüsszel nem hosszabbítja meg a Magyarországnak kedvezményes borkvótákat biztosító megállapodást. Végül hosszas egyeztetést követően a felek arról állapodtak meg, hogy az élelmezési célra használt kukorica kivihető az országból, ám a takarmánykukorica exportjára az FVM továbbra sem ad engedélyt.

A tilalom fenntartása Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint okafogyottá vált, hiszen ma már világosan látható, hogy a piacon 200-300 ezer tonnás felesleg van kukoricából. Az országban "ragadt" takarmánygabona-felesleg aratáskor komoly gondokat okozhat a piacon. A terméskilátások búzából ugyanis jelenleg rendkívül kedvezőek, miközben a takarmánygabona iránt mutatkozó hazai igények az állatállomány fogyása miatt várhatóan egyre jobban csökkennek. Tóth István érthetetlennek tartja, hogy miért tartja fenn a tárca a kiviteli tilalmat, amikor a környező országokban ma még jó áron el lehetne adni a felesleges magyar kukoricát.

Lakatos Zoltán, a Gabona Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: a gazdák a tavalyinál nagyobb területen, összesen 1,2 millió hektáron vetettek búzát. A vetést eddig sem belvíz, sem fagy nem károsította, így minden valószínűség szerint legalább 4,5-5 millió tonna búza terem majd az idén Magyarországon, amiből 1-1,5 millió tonna kerülhet kivitelre. Ennek értékesítésével, mivel étkezési minőségű kenyérgabonáról van szó, nem okozhat gondot. Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára szerint a világ gabonakészletei fogyóban vannak, így a kereskedők a világpiaci árak megszilárdulását várják. Ez persze nem jelenti, hogy belföldön megmaradnak a jelenleg tonnánként 30 ezer forintos árak. A hazai termelők Makay szerint arra számíthatnak, hogy idén 25-28 ezer forintért tudják majd eladni búzájukat.

A jelek szerint tehát az étkezési minőségű búza értékesítésével nem lesz gond, ám a termés 40 százalékát kitevő takarmánybúzán és a többi kalászoson már valószínűleg nehezebb lesz túladni. Főként akkor, ha a 200-300 ezer tonna felesleges kukorica a magyar magtárakban marad. Normális körülmények között ugyanis aratás idején gyenge a takarmánygabona iránti kereslet külföldön, hiszen minden ország képes állatok etetésére használható gabona előállítására, és csak saját készletei kimerülése után jelenik meg vevőként a piacon. A növénytermesztők a hazai igények növekedésére sem számíthatnak, hiszen a statisztikai adatok szerint tavaly decemberre a magyar sertésállomány fél millió darabbal, a szarvasmarha-állomány pedig 50 ezer darabbal csökkent 1999 decemberéhez képest.

Mihálovits András

(Népszava)