Az állami gazdaságokat a dolgozók vehetik meg

Kikristályosodott s a korábbi elképzelésekhez képest sok helyen változott annak a 12 volt állami gazdaság értékesítésének feltételrendszere, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vett át az ÁPV Rt.-től. Az egytucatnyi társaságért 12,69 milliárd forint árbevételt vár a bank. A cégek vételárát a munkavállalókból álló társaság nem hitelből, hanem - akár húszéves - halasztott fizetés révén egyenlítheti ki. Eközben a társaságok igazgatósága, felügyelőbizottsága és menedzsmentje átalakult - tudta meg a Magyar Hírlap az MFB-nél.

Az egytucatnyi társaság többségében jelentősen átalakult a menedzsment, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az utóbbi hónapokban ellenzéki politikusok annak a véleményüknek adtak hangot, hogy mindez a kormányzó pártok klientúraépítését készíti elő, mivel a privatizációban a vállalatokat irányító szervezet tagjai is részt vehetnek. Mindezt cáfolja az MFB Rt. A bank mint tulajdonos jogosult megválasztani azokat a vezető tisztségviselőket, akikkel együtt kíván dolgozni, ez indokolja, hogy a társaságoknál az ÁPV Rt.-től történt május 24-e utáni átvételt követően sor került a személycserékre - válaszolta Tarnóczi László, az MFB Rt. szóvivője. Ennek részeként a társaságok igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnöki tisztét az MFB Rt. munkavállalói töltik be, de a pénzintézet kikötötte, hogy ezek a személyek nem vehetnek részt a privatizációban.

Az állami gazdaságok magánosításának első lépése a kivásárló munkavállalói részvénytársaságok létrehozása. Alapvető elvárás, hogy a cégalapítók között a munkavállalók legalább 70 százaléka részt vegyen. Mindez időigényes feladat - válaszolta Tarnóczi arra, hogy mikorra várható a privatizáció kezdete.

A kormány idén március 14-én hozott határozata alapján az MFB Rt. 12,69 milliárd forint értéken, térítésmentesen vette át az állami gazdaságokat az ÁPV Rt.-től. A kormányhatározat szerint a magánosításnak ugyanezen az értéken kell történnie, ezért a cégekről külön vagyonértékelés nem készült. A magánosításban részt vevő munkavállalói részvénytársaságok a vásárláshoz az MFB-től nem kapnak hitelt, hanem halasztott fizetéssel juthatnak tulajdonhoz az állami gazdaságokban.

Tarnóczi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint előre - a klientúraépítés egyik módszereként - kijelölt cégeket s személyeket be kellene vonni a munkavállalói részvénytársaságokba. Arra azonban van lehetőség, hogy a munkavállalói részvénytársaságnak a dolgozók ne csak közvetlenül, hanem közvetett módon is tagjai legyenek. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalói részvénytársaságnak tagja lehet egy vagy több olyan gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai szintén az állami gazdaságok munkavállalói. Az MFB azonban hangsúlyozza, hogy ezen társaságon belül sem lehet tulajdonos olyan személy, aki nem az állami gazdaságok munkavállalója.

Az egyes állami gazdaságok vételárának meghatározásakor nem az 1992-ben történt átalakuláskori jegyzett tőkét veszik alapul, hanem a társaságok 2000. december 31. napján fennálló saját tőkéjének 60 százalékát.

Az MFB csak akkor köti meg a privatizációs szerződést, ha a kivásárló társaságban a munkavállalók 70 százaléka részt vesz. A létszám alapja az átadáskori létszámadat. A magas munkavállalói részarányra vonatkozó szabályt az indokolja, hogy a kormány a mezőgazdasági társaságok dolgozói részére biztosítani akarja a vagyonhoz jutás lehetőségét. Kívülállók a társaság privatizációjában nem vehetnek részt - mondta a szóvivő.

A magánosítás után az állami gazdaságok részvényeit két évig tilos lesz eladni. Előírás lesz az is, hogy mind az állami gazdaságok részvényeit megszerző munkavállalói részvénytársaság, mind az állami gazdaság részvényei 20 éven keresztül korlátozottan lesznek forgalomképesek, ami azt jelenti, hogy azok kizárólag csak a részvényesek között lesz forgatható. Ennek célja, hogy meggátolja a kívülállók tulajdonszerzését.

Az előzetes elképzelések szerint a vételár fizetésére két év türelmi időt köt ki az MFB Rt., viszont a türelmi idő alatt a kamatot fizetni kell. A vagyonelemek esetleges értékesítéséből származó bevétel az állami gazdaságokat illeti, a részvények ellenértékét azonban nem ennek a társaságnak kell megfizetnie, hanem a tulajdonos munkavállalói részvénytársaságnak. A dolgozói részvénytársaságok hozzájárulnak a társaság vagyonelemeinek gyarapításához, a likviditási helyzet javításához, hiszen előírás lesz, hogy ezen társaságok alaptőkéjüket - tagi kölcsönként - kötelesek az agrárgazdaságok rendelkezésére bocsátani.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)