Csak a hosszú recesszió okozna komoly károkat Magyarországon

Az OECD legfrissebb világgazdasági kilátásokat taglaló jelentésében másról sincs szó, mint arról, hogyan lehet megakadályozni az esetleges amerikai recesszió elterjedését. Szakértők szerint azonban az átmeneti amerikai visszaesés nem jelent veszélyt a magyar gazdaságra. Más a helyzet, ha az hosszabbnak bizonyul a vártnál - teszik hozzá.

Egyelőre nem ronthatja jelentősen Magyarország idei gazdasági kilátásait sem az egyesült államokbeli visszaesés, sem az Európai Unió (EU) növekedésének lassulása - vélik a Népszava által megkérdezett szakértők. Hazánk ugyanis a fejlett gazdaságok "beszállítója", s ez a pozíció bizonyos mértékben megvédi attól, hogy a nyugati világ növekvő inflációja és munkanélküliségi rátája legyen a meghatározó. Sőt: szinte profitálhat is a nagyhatalmak gondjaiból. Könnyen előfordulhat, hogy a külföldi tőke - éppen a fejlett országok gazdaságának gyengélkedése miatt - azokba az államokba áramlik, amelyek kevésbé érzékenyek a gazdag országokban tapasztalt bizonytalanságokra, és jók a hosszú távú kilátásaik. Szakértők szerint ilyennek számítanak a közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek, köztük Magyarország is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közgazdászai idei világgazdasági kilátásokat taglaló korábbi jelentésükben azt írják: az USA növekedésének lassulása Közép- és Kelet-Európa rendszerváltó országaiban legfeljebb közvetve és kismértékben fejti majd ki hatását. Ezek az országok ugyanis főként az unió tagállamaival állnak kereskedelmi kapcsolatban, amelyek egyébként elsősorban egymással üzletelnek. Így az amerikai kereslet csökkenése nem jár azzal, hogy az EU és tagjelöltjei kénytelenek termelésüket visszafogni.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy látja: rosszabb világgazdasági környezetben is valószínűleg megmarad Magyarország vállalatainak eddigi versenyelőnye, továbbra is olcsón kaphatnak a multik viszonylag jól képzett munkaerőt. Visszaesés esetén általában ott faragnak le költségeikből és csökkentik a termelést a multinacionális cégek, ahol az drága.

A magyar gazdaság viszonylagos védettségét jelzi az is, hogy a makrogazdasági mutatók várhatóan nem vagy alig romlanak. A GKI várakozásai szerint növekedni fog a működőtőke beáramlása, az export és a belföldön felhasználható GDP aránya, nem csökkennek számottevően a háztartási megtakarítások, és az infláció mértékén felül mintegy 3,5 százalékkal növekszik az átlagkereset. Így az export mellett bővül a lakossági fogyasztás is.

Ráadásul a parlamenti választások előtti évben általában megnövekednek a költségvetési ráfordítások is. Az állam pedig anélkül juttat tőkét a gazdaságba - és tartja fenn ezzel a növekedést -, hogy a háztartási megtakarítások aránya csökkenne. Az adósságállomány csökkenése és a tízszázalékos exportnövekedés mellett pedig az államháztartás eladósodása is valószínűtlen - vélekedett Hegedűs Miklós. Igaz, a választások után újra szigorúbb költségvetési politikára lesz szükség, és a lakossági fogyasztás visszafogására is kísérletet kell majd tenni - tette hozzá.

Mindez azonban csak akkor lesz így, ha azok a derűlátó jóslatok válnak valóra, amelyek szerint az idei év harmadik és negyedik negyedévében már újra javul az amerikai gazdaság állapota. Ha azonban tovább romlik a helyzet, és hosszabb recesszió lesz az USA-ban (azaz kettőnél több egymást követő negyedévben csökken a bruttó nemzeti össztermék), ez közvetve Magyarország gazdasági bővülését is visszahúzhatja.

A világ hét legfejlettebb gazdasága (G7) pénzügyminisztereinek múlt hét végi, római tanácskozásán Paul O'Neill amerikai pénzügyminiszter azt mondta: országa mindent megtesz annak érdekében, hogy stabilan és erősen növekedjen a világgazdaság. Szavaiból az is kiderült, hogy úgy értékeli, hamarosan véget ér az amerikai gazdaság zuhanása, és újra gyorsabb lesz a növekedés. Jövőre már a 3 százalékot is meghaladhatja a gazdaság fejlődésének üteme - jelentette ki.

Mások szerint azonban ez legalábbis kétséges. Az Egyesült Államok, amely korábban egyedüli "mozdony volt a világ gazdaságának vonata előtt", már a római tanácskozáson is jelezte, ezt nem vállalhatja tovább. Ahogy O'Neill megfogalmazta: "Európának (is) lokomotív szerepet kell játszania", csakúgy, mint Japánnak. Csakhogy az unió gazdasági növekedése is lassult az elmúlt fél évben, igaz, az USA-énál kisebb mértékben. (Az Egyesült Államok nemzeti bruttó összterméke, GDP-je 2000 első fél évében még 5,9 százalékkal növekedett, az idei év első felében viszont már csak 1,2 százalékkal. Az EU 3,6 százalékos bővülése viszont mindössze 2,6-ra csökkent.) Japán pedig kisebb-nagyobb megszakításokkal tíz éve recesszióban van. Közgazdászok világszerte attól tartanak: a növekvő átlagos infláció miatt nem csökkentik majd a jegybankok irányadó kamatlábaikat sem. Ennek hiányában pedig nem csupán megtorpanhat, hanem visszájára is fordulhat a világgazdaság fejlődése.

Az Economist nagy tekintélyű brit gazdasági hetilap szakértői szerint azonban ettől nem kell tartani. Úgy látják: az a tény, hogy a fejlett országok átlaginflációja nyolc éve nem látott mértéket öltött, nem hordoz akkora veszélyeket, mint az esetleges recesszió. A nagyobb infláció elsősorban az energiaár-robbanás nyomán alakult ki, annak csökkenésével párhuzamosan apad majd - magyarázzák. A recesszió viszont - noha a lakossági fogyasztás mértékének szinten tartásával talán elkerülhető - lényegesen kellemetlenebb helyzetet teremt. Különösen, ha beigazolódnak azok az elképzelések, amelyek szerint az üzleti ciklusok hosszabbak lesznek. Ez azt jelentené, hogy a világháborúk előtti időszakokban tapasztaltakéhoz hasonlóan a kilencvenes évek végén kezdődő mintegy 10 éves fellendülést 10 éves recesszió követi majd.

Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzési igazgatója ehhez hozzátette: ez természetesen nem jelenti azt, hogy az amerikai gazdaságot feltétlenül követné a magyar. Fontosak a gazdasági nagyhatalmak makromutatói, de az EU-tagjelöltek körében elsősorban az uniós tendenciák érvényesülnek. 1996 végétől kimutathatóan az európai növekedési átlagot követi a magyar, átlagosan 2 százalékkal meghaladva azt. A világgazdasági trendek áttételesen érintik a hazánkhoz hasonló kis országokat. Az olyan sokkszerű hatások ellen, mint az 1998-as orosz válság, persze a kelet-európai országok sem védettek - tette hozzá.

Ilyen sokknak számít sokak szerint a Lengyelországhoz, Magyarországhoz hasonló feltörekvő országok jelenlegi valutaválsága. Ezek részben a világgazdasági lassulás, részben belföldi problémák és az általános spekulációs eladási nyomás miatt következtek be.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)

Ajánlat:

Európai Unió

OECD