Augusztusban megkezdődik a külső üzletrészek felvásárlása

Augusztus elsejétől várhatóan megkezdődik a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeinek állami felvásárlása - értesült a Népszava. Az akció december 1-jéig tart, ezt követően az állam vételi ajánlatot tesz a nyugdíjas szövetkezeti tagok vagyonrészeinek megvételére is. Így a választásokig megoldódhat az üzletrészügy. Becslések szerint egyébként ez mintegy 105-110 milliárd forintba kerül majd.

Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank vállalkozása, az MFB Üzletrész Kft. néhány héten belül nyilvános vételi ajánlatot tesz a szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosainak a sajtón keresztül. A kormány elhatározásának megfelelően a cég 1992-es névértékükön vásárolná meg a vagyonrészeket az ezeket alanyi jogon megszerzőktől. A társaság szerződést köt az agrártárca megyei hivatalaival, így ők bonyolítják majd az üzletrészek felvásárlását.

Első lépésként valamennyi külsős, aki korábban az FVM-hivataloknál jelezte, hogy szívesen eladná vagyonrészét, az állami vételi ajánlattal együtt visszakapja igénybejelentő lapját és az üzletrészokiratot. Ezeket a dokumentumokat el kell juttatnia az üzletrészt kibocsátó szövetkezethez. A szövetkezetnek vagy a tagoknak ezután dönteniük kell, élnek-e elővásárlási jogukkal és névértéken kifizetik a külsősöket vagy sem. Amennyiben a szövetkezet lemond az üzletrész megvételéről, erről és az üzletrészigény jogosságáról szóló igazolást el kell küldenie a megyei FVM-hivatalnak. Az igényeket innen továbbítják az MFB-hez, amely ezután kifizeti az üzletrészeket.

A külső üzletrészek felvásárlása 25-30 milliárd forintba kerülhet, bár az agrártárca arra számít, hogy jó néhány jobban működő szövetkezet inkább kifizeti az üzletrészeket, mintsem hogy teret engedjen az állami tulajdonszerzésnek. Ez utóbbi egyébként a nyugdíjasok kezében lévő 80 milliárd forint értékűre becsült vagyonrészek megvásárlásával veszélyes méreteket is ölthet. Könnyen előfordulhat például, hogy egyes szövetkezetekben többségi tulajdonhoz jut majd az MFB és rajta keresztül az állam. Ez komoly gond lehet a szövetkezeti tagok számára a következő öt év során.

Az idén januártól hatályos szövetkezeti törvény szerint ugyanis a közös gazdaságok előtt két út áll: öt éven belül valódi szövetkezetté vagy gazdasági társasággá alakulnak. Ha a tagság úgy dönt, továbbra is közösen gazdálkodik, akkor el kell számolnia a külsősökkel (így a külső üzletrészeket felvásároló MFB-vel is), majd az üzletrészeket részjeggyé kell alakítania.

Ezután, ha valaki távozik a szövetkezetből, vagyonrészét a szövetkezetnek ki kell fizetnie. A gazdasági társasággá alakuláskor viszont mindenki vagyonrészének arányában lesz tulajdonosa az újonnan létrejövő cégnek és később tulajdoni részesedésének megfelelő arányban dönthet a cég jövőjéről. Hozzátartozik: ha a Magyar Fejlesztési Bank cége meghatározó részesedéshez jut egy új gazdasági társaságban, akkor képviselője eldöntheti a vállalkozás sorsát.

Kérdés persze, hogy az állam szeretne-e többségi tulajdonos lenni a szövetkezetekben? Mivel valószínűleg nem, felmerül az is: Kinek és milyen áron adnák el az üzletrészek felvásárlásával megszerzett többségi tulajdoni részesedést a gazdasági társaságokban?

Mihálovits András

(Népszava)

Ajánlat:

Magyar Fejlesztési Bank