Közraktári jegy -törlendő

Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot - zálogjogot - testesíti meg.

A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható. A tevékenység megkezdéséhez a gazdasági miniszternek az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével kiadott engedélyére van szükség.

Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül. A közraktár az áru elhelyezésekor nem vizsgálja, hogy az elhelyező személy tulajdonosa-e vagy sem.

Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell. Főszabályként a közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig, különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik.

A közraktár által kiállított közraktári jegy összefüggő, ugyanakkor egymástól elválasztható két részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. Ha a közraktári jegy birtokosa a közraktári jegyen feltüntetett követeléseket kielégítette, a közraktár köteles az árut kiadni. A zálogjegy az árura felvett kölcsön biztosítására szolgál.

A közraktári jegy, illetve a két része - akár külön-külön is - forgatás útján ruházható át. A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával - zálogjegy átruházásával - kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun. Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjoggal terhelt kötelezettségét bizonyítja. A különvált árujegy birtokosa csak akkor válthatja ki az árut a közraktárból, ha a zálogjegyet magához váltja. Abban az esetben, ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

Ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését.