Részvény -törlendő

A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései értelmében a részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Társasági részesedésről kizárólag a részvénytársaság bocsáthat ki értékpapírt.

A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. A tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - az egyszemélyes rt. és bizonyos konszernjogi tényállások kivételével - a részvényes nem felel.

A részvény a társaság alaptőkéjéhez teljesített vagyoni hozzájárulást, a részvényes vagyoni és tagsági jogait, valamint a kötelezettségeit testesíti meg. A részvény kibocsátásához, a többi értékpapírhoz hasonlóan, a törvényi szabályozás szigorú kellékek meglétét írja elő.

Részvényutalvány, ideiglenes részvény

Forgalomképesség szempontjából a részvényeknek két típusát különböztethetjük meg: a bemutatóra és a névre szóló részvényeket. A zártkörűen működő részvénytársaságok részvénye, a dematerializált részvény, az elsőbbségi és a kamatozó részvény, valamint a dolgozói részvény kizárólag névre szóló részvényként bocsátható ki. Bemutatóra szóló részvények csak a nyilvánosan működő részvénytársaság törzsrészvényei lehetnek. (Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek a részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba. Zártkörű alapítás esetén a részvénytársaság teljes alaptőkéjét az alapítók szerzik meg. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényeit részben vagy egészben nyilvános forgalomba hozzák).

A részvénytípusokon - bemutatóra, névre szóló - eltérő részvényfajták bocsáthatók ki. A jelenleg hatályos szabályozás az alábbi részvényfajtákat ismeri:

• törzsrészvény,
• elsőbbségi részvény,
• kamatozó részvény,
• dolgozói részvény

A különböző részvényfajtákhoz eltérő tagsági jogok kapcsolódnak (nem feltétlenül többletjogok). Fő szabály, hogy törzsrészvénynek minősül minden olyan részvény, amelyhez nem tapadnak speciális jogok.

Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül pedig eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények bocsáthatók ki. A részvénytársaság által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

Az elsőbbségi részvény olyan névre szóló részvény, amely a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtán belül

• osztalékelsőbbséget,
• a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség),
• a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint
• a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt különböztetünk meg.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a számviteli törvény alapján felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.

A likvidációs elsőbbséget biztosító részvény tulajdonosa a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén felosztható vagyoni részesedés tekintetében nyújt kielégítési elsőbbséget.

A szavazatelsőbbséget biztosító részvény alapján a részvényest többszörös mértékű szavazati jog illeti meg. A szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét. Az alapító okirat (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy a közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazata mellett, ha pedig a szavazatelsőbbséget biztosító részvényből egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával hozható meg ("aranyrészvény"). Az aranyrészvény gyakorlatilag vétójogot biztosít a közgyűlési határozat meghozatala során.

A zártkörűen működő részvénytársaság olyan elsőbbségi részvényt is kibocsáthat, amely a társaság többi részvényének átruházása esetére elővásárlási jogot biztosít.

Az alapító okirat (alapszabály) olyan részvényeket is meghatározhat, amelyek az osztalékelsőbbségre és a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítik.

Lehetőség van az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító, névre szóló részvények forgalomba hozatalára. A kamatozó részvény tulajdonosa a részvény névértéke után, az adózott eredményből fizetett kamatra jogosult. A kamatszámítás szabályait az alapszabály határozza meg, a kamatmértéket azonban a részvényen is fel kell tüntetni. Nem fizethető a részvényesnek kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is.

A részvénytársaság a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalói számára - ingyenesen vagy kedvezményes áron - névre szóló részvény bocsáthat ki. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből - az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően - a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra. A dolgozói részvényt az alaptőke felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni az alaptőkén felüli vagyon terhére. A dolgozói részvény átruházása korlátozott, mivel csak a részvénytársaság munkavállalói, nyugdíjasai szerezhetik meg.

Részvényutalvány, ideiglenes részvény