<FONT color="#000000" face="Times New Roman"> <P>A jövedéki törvény módosítását sürgetik a szőlős

A tavaly augusztusban életbe lépett módosított jövedéki törvény újbóli megváltoztatását sürgetik a szőlő- és bortermelők. A jogszabály ugyanis továbbra is túlzott adminisztrációs kötelezettséget ró rájuk. Emiatt várhatóan folytatódnak a múlt évben megkezdett tőkekivágások. Vagyis idén is sok kistermelő hagy majd fel a szőlőműveléssel.

Mindenképpen enyhíteni kell a jövedéki törvény bevezetésével a szőlősgazdákra hárult adminisztrációs terheken, különben jóvátehetetlen csapás érheti az idegenforgalom egyik legjövedelmezőbb ágazatát, a borturizmust. De tovább folytatódhat az a tavaly megindult kedvezőtlen tendencia, aminek eredményeképpen egyre több szőlőt vágnak ki a gazdák, mert nem tudják teljesíteni a jogszabályból adódó követelményeket. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárhelyettese a Magyar Hírlapnak elmondta: jelenleg összesítik azokat az adatokat, amelyek alapján megállapíthatják, hogy tavaly augusztustól, amikor is életbe lépett a módosított jövedéki törvény, hány kistermelő hagyott fel a szőlő művelésével, s vágta ki ültetvényét. Az már most biztos, hogy országszerte több százan nyújtottak be kivágási kérelmet a területileg illetékes hegyközségekhez.

A főtitkár-helyettes szerint mindenképpen változtatni kell a pincekönyv vezetésére vonatkozó előírásokon. A jogszabály ugyanis olyan sok és olyan bonyolult adminisztrációs terhet ró a termelőkre, amiket nem csak a kisgazdák, hanem a nagyobb szőlőtermelők és bort előállítók sem képesek teljesíteni. Jelenleg a termelőknek még azt is adminisztrálniuk kell, ha készletük egy részét pincéjük egyik sarkából a másikba helyezik át. Ugyanakkor tovább kellene szigorítani a vendéglátósok adminisztrációs kötelezettségeit. Horváth Csaba úgy véli, a borkimérésekben naprakészen kellene vezetni az árukészlet alakulását, s ezt a szigorítást a bor mellett az égetett szeszre is ki kellene terjeszteni. Ez képezi ugyanis a hatóságok számára az ellenőrzések alapját, csak így lehet érdemben felvenni a küzdelmet a borhamisítókkal.

A jövedéki törvény módosításának egyik célja az volt, hogy visszaszorítsák a borpancsolást. Ez azonban a főtitkár-helyettes szerint csak részben sikerült. Bár a jogszabály életbelépése után megfigyelhető volt, hogy a vendéglátóhelyek feladják illegális beszerzési forrásaikat s legális csatornákon szerzik be készleteiket, ám ez a tendencia most megfordulni látszik. Ennek pedig az az oka, hogy a vámőrség még mindig a termelők regisztrációjával, illetve a zárjegyek biztosításával van elfoglalva, nem pedig az ellenőrzésekkel.

A borturizmus fejlődése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint mindenképpen változtatni kell a borforgalmazás feltételein is. Jelenleg ugyanis a pincészetekben csak úgy kínálhatják meg borral a turistákat, ha borkimérési engedéllyel rendelkezik a szőlősgazda. Csakhogy az okmány kiadásával kapcsolatos jogszabályokat nem értelmezik egységesen a jegyzők, ezért többször is előfordult már, hogy irracionális követelményeket írtak elő az engedély megadása érdekében. A termelők életét megkeseríti az is, hogy a vámhatóságnak minden év november végéig le kell jelenteniük, hogy mennyi gyümölcsöt termesztettek. Ezt azonban csak több bürokratikus akadály legyőzésével tudják teljesíteni.

A lehetséges könnyítésekről már megkezdődtek a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, s az egyeztetések a jövőben folytatódnak. Hogy ezek eredményeként mikor változik újra a jövedéki törvény, arra Horváth Csaba nem tudott válaszolni. A Magyar Hírlap információi szerint a tárca hajlik bizonyos módosításokra.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)