Fúziós hullám a bankvilágban

Idén tovább folytatódott a magyar pénzintézetek koncentrációja. Eleinte kényszerhelyzet vagy privatizáció miatt egyesültek a kereskedelmi bankok, az utóbbi időben viszont az élesedő verseny és a globalizáció miatt lépnek fúzióra. A jövőben akkor számíthatunk "bankházasságokra", ha a Magyarországon működő pénzintézetek anyabankjai egyesülésről döntenek.

A rendszerváltást megelőzően kialakult, kétszintű magyar bankrendszerben eleinte kényszerből, a szükséges tőke hiánya miatt egyesültek a pénzintézetek. A legelső látványos bankfúzió az Agrobank Mezőbankba történő beolvadása volt. A Mezőbank ma az osztrák Erste Bank tulajdonában áll. Hasonló okból, ám kevesebb feltűnéssel egyesült 1997-ben a Corvinbank és a Konzumbank.

Nem a tőkehiány késztette egyesülésre 1998. január 1-jén a Közép-európai Nemzetközi Bankot és a CIB Hungária Bankot. Az ugyanazon bankok tulajdonában álló két pénzintézet közül az egyik forintban, a másik devizában végzett pénzügyi műveleteket. Az utóbbi bank még egy korábbi jogszabály miatt mentesült a magyar bankokra vonatkozó szabályozás alól. A szabályok módosulásával azonban nem volt értelme a bank kettősségét fenntartani.

Az 1998. év közepétől már a pénzügyi szolgáltatások piacán folyó verseny és a globalizáció miatt egyesültek a pénzintézetek. Az első, ennek jegyében történt egybeolvadás 1998 májusában történt, amikor a Citibank megvásárolta az Európai Kereskedelmi Bankot. Az év utolsó napján két állami tulajdonban lévő pénzintézet, a Pénzintézeti Központ Bank és a Polgári Bank egyesült Polgári Kereskedelmi Bank néven. Az egyesült bank a következő év elején a Postabank tulajdonába került. A bankpiaci koncentráció egyéb módozataira példa, hogy a Citibank megvásárolta az ING Bank lakossági ügyfélkörét. A múlt héten pedig az Erste Bank jelentette be, hogy átveszi a HBW Express Takarékszövetkezet öt vidéki fiókját és annak betétesi ügyfélkörét.

A nemzetközi bankpiacon folyamatban lévő, ám a magyar leányvállalatokra is hatást gyakorló fúzió a Bank Austria-Creditanstalt és a HypoVereins Bank (BA-CA) egyesülése. Mindkét pénzintézet már maga is egy-egy fúzió után jött létre: a Bank Austria-Creditanstalt két osztrák, a HypoVereins Bank két német bank egyesülésével alakult. Az egyesült pénzintézet folyamatosan egyesíti külföldi leányvállalatait, ami természetesen a magyarországi érdekeltségeket is érinti. A magyar leányvállalatoknál dolgozó bankárok szerencséje, hogy a két leánybank profilja teljesen eltérő: a BA-CA elsősorban magánügyfeleket, a HypoVereins Bank viszont vállalatokat szolgál ki.

Az eddigi legutolsó, egyben legnagyobb magyarországi bankfúzió az ABN Amro Magyar Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egyesülése. E két pénzintézet is már túl van egy-egy fúzión. A holland ABN Amro Bank 1996. december 18-án vásárolta meg a Magyar Hitelbankot, amelyet 1990. január 1-jével egyesített magyarországi leánybankjával. A K&H Bank pedig az IBUSZ Bankot olvasztotta magába. A K&H Bank és az ABN Amro Bank egyesítésére valószínűleg az ösztönözte a tulajdonosokat, hogy mindkét bank jelentős veszteséggel működött. A pénzintézetek két fő tulajdonosa, a belga KBC Bank és a holland ABN Amro Bank körülbelül egy éve döntött leányvállalatai egyesítéséről.

Giczi József

(Népszava)