Tender hiányában elúsznak az EU-s sztrádamilliárdok

Míg a közép-európai országok évente több tízmillió euró uniós segélyt kaptak az elmúlt időszakban úthálózat-fejlesztésre, addig Magyarországnak le kellett mondania a sztrádaépítési támogatásokról, mert a kormány versenyeztetés nélkül bízta meg a beruházásokat végző kivitelezőket. Tartani lehet attól, hogy ismét elmarasztalják hazánkat a tendereztetés hiánya miatt.

Jelentősen csökkentek az autópálya-építésekre felhasználható pénzügyi források amiatt, hogy a kormányzat közbeszerzési eljárások lefolytatása nélkül építteti meg az új sztrádaszakaszokat - nyilatkozta a Népszavának Lotz Károly szabad demokrata politikus, az előző kormány közlekedési minisztere.

A volt miniszter elmondta: a tendereztetés mellőzése miatt - amellett, hogy a beruházások nem részesülhetnek közvetlen költségvetési hozzájárulásban - nem használhatóak fel az építkezésekhez az Európai Unió (EU) ISPA elnevezésű előcsatlakozási alapjától igényelt támogatások sem. Az állami pénzek felhasználásakor ugyanis a közbeszerzési törvény írja elő a pályáztatást, az ISPA-források felhasználásakor pedig az EU követeli meg a szabályos versenytárgyalások lebonyolítását az építési megbízások kiadása előtt.

Az unió ISPA-alapja 2006-ig működik, a csatlakozás előtt álló országok közlekedési és környezetvédelmi beruházásaikhoz kérhetik az EU pénzügyi támogatását.

Magyarország évente mintegy 100 millió euróhoz (hozzávetőleg 25 milliárd forinthoz) juthatna a támogatási keretből, s ennek a felét közlekedésfejlesztési célokra fordíthatná.

Országunk a támogatási projekt elindításakor - tavaly - öt közlekedési pályázatot nyújtott be az ISPA-hoz, ebből a két legnagyobb értékű igénylés az autópálya-hálózat bővítéséhez kérte volna az unió pénzügyi segítségét. Az M3-as továbbépítéséhez - több évre előre - 83,5 millió eurót, az M7-es autópálya felújításához pedig 57,7 millió eurót igényeltünk. Ez csaknem 35 milliárd forint támogatást jelentett volna.

Az unió magyarországi képviselete azonban még a támogatási kérelmek értékelése előtt lapunknak megerősítette: az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az általa támogatott beruházások megvalósításának a jogát versenytárgyaláson szerezhessék meg az építési vállalkozók. Olyan programok finanszírozásában az unió nem vesz részt, amelyeken tendereztetés nélkül dől el, hogy ki végezheti el a kivitelezési munkálatokat.

Így, mivel az EU jelezte, hogy nem kíván tendereztetés nélküli beruházásokat támogatni, Katona Kálmán, akkor hivatalban lévő közlekedési miniszter tavaly áprilisban visszavonta a sztrádaépítésekre vonatkozó kérelmeket, s helyette a közlekedési tárca a vasút fejlesztéséhez és a közutak teherbírásának a javításához igényelt uniós támogatást.

Holott a kormányzat az eredeti, tízéves sztrádaépítési tervében még azzal számolt, hogy egy évtized alatt 600 milliárd forintból 705 kilométer autópályát, illetve gyorsforgalmi utat épít. Úgy, hogy kiadásokból 206 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatás, legalább 125 milliárd forint EU-támogatás, a fennmaradó összeg pedig hitel lesz. A versenyeztetés hiánya miatt azonban a sztrádaépítéseknél egyaránt le kellett mondani a közvetlen költségvetési támogatásról és az uniós forrásokról.

A régióban szinte csak hazánk nem használ fel uniós pénzeket a sztrádaépítésekhez, a környező országok évente több tízmillió euró támogatást kapnak az uniótól az úthálózataik bővítésére. Lengyelország például tavaly 150 millió eurót, Csehország 10 millió eurót, Bulgária 24 millió eurót, Románia pedig 40 millió eurót kapott az EU-tól útépítésre.

Lotz Károly volt közlekedési miniszter, aki egyben az Európa Tanács költségvetési bizottságának az elnöke, a Népszavának azt is elmondta: tartani lehet attól, hogy az októberre elkészülő új országjelentés - amelyet az Európai Unió készít hazánkról - ismét elmarasztalja a kormányzatot amiatt, hogy az pályáztatás nélkül választja ki a sztrádák építését végző kivitelezőket.

A tavalyi jelentésében az EU bizottsága egyebek mellett azt állapította meg: "A Nemzeti Fejlesztési Tervben (Széchenyi-terv) körvonalazott autópálya- építés felgyorsítására tett erőfeszítések során a magyar hatóságok nem alkalmazzák a nemzeti jog által megkövetelt szokásos közbeszerzési eljárást. Az előminősített, szűk vállalati körből választották ki a tárgyalópartnereket, ezzel az átláthatóság hiányát sugallva és a korrupció benyomását keltve."

Megérkezett a feljelentés

Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre Keller László szocialista képviselő feljelentése az M3-as autópálya építése körül általa tapasztalt visszásságok ügyében. A politikus az út minőségével, illetve a kivitelezők cégkapcsolatainak működésével kapcsolatban tart indokoltnak büntetőeljárást. A frakcióvezető-helyettes szerint nem megfelelő minőségű az autópálya azon szakasza, ahol a Vegyépszer a kivitelező. Ezért nemzetközi szakértői bizottság felállítását is szorgalmazza. Keller úgy látja: a kivitelezésre értelmetlen és átláthatatlan cégrendszer szerveződött, s egyes vállalkozások valódi munkát nem is végeznek az építkezésen. - A feljelentést, mely ismeretlen tettes ellen érkezett, az illetékes osztályhoz továbbítják, ahol három napon belül döntenek arról, elrendelik vagy megtagadják a nyomozást, esetleg feljelentéskiegészítést rendelnek el - mondta Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

(Népszava)

Korábban:

Drága az olcsó autópálya?
(2001. augusztus 9.)