Beteljesítette küldetését a csúszó leértékelés

A kormány a forint csúszó leértékelésének megszüntetését saját gazdaságpolitikájának diadalaként könyveli el, pedig a változás veszélyekkel is járhat - reagáltak gazdaságkutatók Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggeli interjújában elhangzottakra. Nem vitatják ugyanakkor, hogy a csúszó leértékelés megszüntetésére "megérett" a gazdaság, ám ez nem a "népnyúzó" Bokros-csomag következményei felszámolásának, hanem az akkori intézkedéseknek köszönhető.

A több aránytalan rendelkezést is tartalmazó Bokros-csomag "magja" a forint fokozatos, előre kiszámítható havi leértékelése volt. Ez ugyanis "párnaként" óvta a vállalatokat a nyugati exportpiacok és a magyar gazdaság közti hatalmas inflációkülönbség káros hatásaitól. Ha nem vezették volna be a csúszó leértékelést, a cégek kénytelenek lettek volna megelégedni termékeik kivitelének kisebb jövedelmezőségével, ezért ellehetetlenültek volna a kilencvenes évek közepének 30 százalék feletti inflációja miatt.

Például ha egy cég 1000 dollár értékben vitt ki árut egy évben, ennek ellenértékét át kellett váltania magyar valutára - ez akkoriban mintegy 150 ezer forintnak felelt meg. A rákövetkező évben a csúszó leértékelés nélkül már beütött volna a "krach", mivel sokkal több terméket kellett volna szállítani, hogy ugyanakkora vásárlóértékű összeget kapjon, mint korábban. Ugyanis Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban 2-3 százalékkal csökkent csak a pénz értéke, tehát 1020-1030 dollárt fizettek volna a leszállított áruért, ami itthoni valutára átváltva mintegy 152 ezer forint volt. Csakhogy a 152 ezer forint az addigra nagyjából annyit ért, mint egy évvel azelőtt 106 ezer.

A csúszó leértékelés nélkül tehát nem javult volna megfelelő tempóban a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg hiánya sem, arról nem is szólva, hogy a dinamikus exportnövekedés hiánya is rányomta volna bélyegét a gazdaság egészére. Természetesen más tényezők is befolyásolták az elmúlt évek kiemelkedő bővülését: legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, a beáramló külföldi működő tőke szerepe. Az előre bejelentett ütemű forintleértékelés erre is hatással volt, mivel kiszámíthatóbbá tette a befektetési környezetet.

A csúszó leértékelés azonban mindig is "rövid távú" intézkedésként volt számon tartva, olyan monetáris eszközként, amivel a gazdaság megerősödését tudatos beavatkozással lehetett elősegíteni. Megszűnése természetéből - és sikerességéből - adódik.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója éppen ezért tartja "furcsa hozzáállásnak", hogy a csúszó leértékelés megszűnését úgy "konferálta fel" tegnap a miniszterelnök, mintha az a jelenlegi kormány diadala lenne a Bokros-csomag felett. Megítélése szerint ez különösen azért meglepő, mert az Orbán-kormány nagy vonalakban az előző koalíció gazdaságpolitikáját folytatja, de legalábbis nem történt lényegi változás ahhoz képest. Az árfolyamsáv szélesítésével például ugyanolyan hidegvérrel hozta rossz helyzetbe a magyar exportvállalatokat, mint annak idején a Bokros-csomag a családokat.

A kormány tettei és szavai közötti szakadékot jól illusztrálja az is, hogy noha az 1995-ben született Bokros-csomag és elemei politikai vita tárgyát képezték, 1998-as hatalomra kerülésük után is fenntartották egyes elemeit, a jegybankkal közösen. Sőt a Fidesz-kormány akadályozta meg, hogy a nemzeti bank korábban megszüntesse a csúszó leértékelést. A jegybanktanács ugyanis már tavaly júniusban, még Surányi György jegybankelnöksége idején javasolta a forint árfolyamsávjának kiszélesítését és a csúszó leértékelés megszüntetését. A kormány és az akkori pénzügyminiszter - Járai Zsigmond jelenlegi jegybankelnök - azonban akkor még ez ellen foglalt állást. Idén viszont éppen a kormány kezdeményezésére határozott a sávszélesítés mellett a jegybanktanács.

Sokan valószínűnek tartják, hogy az árfolyamsáv kiszélesítésének és a csúszó leértékelés megszüntetésének halogatása politikai döntés volt. Szerintük ugyanis a kormány jóváhagyása azért késett, hogy a változások már az új jegybankelnök személyéhez kötődjenek, és azok kedvező hatásait már az ő hivatali idejében érezhessék a polgárok.

Gazdaságkutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: a csúszó leértékelés gazdasági hatása már gyakorlatilag a májusi árfolyamsáv-szélesítéskor jelentéktelenné vált. A kétszer 15 százalékos árfolyamsáv által biztosított mozgástérhez képest ugyanis eltörpül a forint csúszó leértékelése keretében megvalósuló 0,2 százalékos havi értékcsökkenése. Egyes szakértők szerint egyébként nem véletlen az sem, hogy a kormány nem a forint árfolyamsávjának kiszélesítésével egyidejűleg jelentette be, hiszen így lehetett az előző kormány gazdaságpolitikájával szorosabb összefüggésbe hozni.

Szakértők felhívják a figyelmet arra is: a csúszó leértékelés megszűnése nem csak kedvező hatásokat válthat ki. Ezzel a jegybank elveszített egy értékes eszközt a forint árfolyamának befolyásolására, és fokozottabb spekulációs nyomásnak lehet kitéve a nemzeti valuta. A forint árfolyamával kapcsolatos esetleges spekulációk ellen elengedhetetlen, hogy védekezzen a jegybank, mert a forint kiváló célpontja lehet az árfolyam-spekulációnak. Egyrészt elég értékes ugyanis ahhoz, hogy ne kelljen a belé fektetett pénz elvesztésétől tartani, másrészt a sávszélesítést követően jelentős árfolyam-ingadozásokat produkálhat a világ meghatározó devizáihoz képest.

Csúcs László szerint bevezetése pillanatában a forint csúszó leértékelésére szükség volt, mert akkor kiszámítható árfolyam-politikára volt szükségük az exportőröknek és importőröknek egyaránt. A független képviselő úgy véli, ez a cél teljesült, igaz, már kicsit korábban is. Csúcs László már tavaly egyetértett Surányi György akkori jegybankelnökkel, aki egy évvel ezelőtt meg akarta szüntetni a csúszó leértékelést. A mostani kormánylépésnek ugyanis már egy évvel ezelőtt is lett volna létjogosultsága - véli Csúcs, nevezetesen, hogy az antiinflációs törekvések teljesítését szolgálja a megszüntetés.

Font Sándor egyetért a miniszterelnökkel mindabban, amit a Bokros-csomagról mondott. Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint alapvető különbség van abban, ahogy a polgári gazdaságpolitika látja és a Bokros-csomag kezelte azt az állapotot, amikor az államháztartási hiány akkora mértékű, hogy állami beavatkozásra van szükség. Így a Bokros-csomag minden elemét, a csúszó leértékelést is elhibázottnak tartja Font, mert nem a vállalkozásokat élénkítette, annak folyományaként pedig növekedhettek volna az adóbevételek, és a demokrata fórum politikusa szerint ez lett volna kívánatos.

Ostobaságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök kijelentéseit Bauer Tamás (SZDSZ), szerinte ugyanis a forint csúszó leértékelésének megszüntetését éppen a Bokros-csomag teszi lehetővé. A politikus emlékeztetett arra, hogy már abban is szerepelt az a kitétel, miszerint néhány év múlva az okafogyottá válik. Bauer úgy látja, hogy egy évvel ezelőtt - amikor a jegybank akkori elnöke, Surányi György azt kezdeményezte - sokkal jobb volt a magyar gazdaság külső pozíciója, így a magyar vállalatok is jobban jártak volna a csúszó leértékelés megszüntetésével. A politikus úgy látja tehát: a mostaninál indokoltabb lett volna tavaly meghozni ezt a döntést. Bauer szerint a kormány azonban nem akarta, hogy a döntés Surányihoz kötődjön.

(Népszava)