Az építkezés lehet a gazdaság motorja

Vágólapra másolva!
A tervezettnél visszafogottabb gazdasági növekedés megmutatkozik az ipari termelés mérsékelt bővülésében is. A Reuters által megkérdezett elemzők is jóval borúsabban látják az ipar helyzetét, mint az év eleji felmérésekkor. Egyedül az építőipar lendülete ellentételezheti más ágazatok gyengélkedését.
Vágólapra másolva!

Tavasszal még abban bíztak a gazdasági szakemberek, hogy a magyar iparra nem túlzottan nagy hatást gyakorol majd az amerikai termeléslassulás, s akkor még jóval 10 százalék fölé várták az ipariteljesítmény-növekedést. Azóta kiderült, hogy az USA válsága még egy olyan kis országot sem kerül el, mint Magyarország - magyarázta a Népszava kérdésére a kedvezőtlen folyamatokat Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a visszaesés nem indokolható pusztán azzal, hogy a tavaly ilyenkori csaknem 30 százalékkal szemben az idén csupán 20 százalékkal bővült az export. A gond az, hogy a belföldi fogyasztás nem nő olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudná a kivitel visszafogott bővüléséből származó veszteséget.

Az ipari termelés júniusban a megelőző hónaphoz képest 6,6, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 0,4 százalékkal csökkent - tette közzé a múlt hét közepén a KSH. Így a múlt év első fél évéhez képest az ipari termelés volumene az idén az első hat hónapban 7,3 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben tavaly júniusban az ipari termelés 2,5 százalékkal nőtt a májusihoz és 23,1 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi év első fél évében a termelés 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Jelentősen rontotta az ipar teljesítményét, hogy a kivitel csupán 4,7 százalékkal bővült, a belföldi értékesítés pedig 7,6 százalékkal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Mindehhez nagymértékben hozzájárult, hogy jelentősen visszaesett az ipari export 53 százalékát adó vámszabad területeken működő szervezetek termelésének növekedési üteme is. Az elmúlt hónapban az érintett üzemek 3,3 százalékkal kevesebbet termeltek, összexportjuk pedig mindössze 3,9 százalékkal bővült.

A kedvezőtlen folyamatok miatt alábbhagyott az elemzők optimizmusa is. A Reuters által készített legújabb felmérés szerint 2001-re az ipari termelés bővülését 9,13 százalékra, míg 2002-ben 10,5 százalékra várják a makrogazdasági szakemberek. Az ipar gyengélkedése a GDP (bruttó hazai termék) növekedésére is rányomja a bélyegét. A tavalyi 5,2 százalékos bővülés után az idén már csak 4,65 százalékos gazdasági növekedést remélnek az elemzők. Nagy valószínűséggel tehát a kormány által előirányzott 5-5,5 százaléknál kisebb lesz az idén a GDP-növekedés.

Némi vigaszt nyújthat az építőipari termelés töretlen bővülése, ami a szezonális hatásokkal és munkanap-korrekcióval kiigazítva júniusban 9,7 százalék volt - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a mérték még akkor is kedvezőnek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy 3,6 százalékponttal elmarad a májusi kiugróan magas értéktől. Az év első hat hónapjában a termelés értéke 458,1 milliárd forint volt. Ebből az épületek kivitelezése 300,7, az egyéb építményeké pedig 157,4 milliárd forintnyi értéket képviselt. Amíg az épületek építése 30,4 százalékkal emelkedett, addig az egyéb építményeké 15,1 százalékkal elmaradt a múlt év júniusitól.

Az első fél évben jelentős mértékben emelkedett a közép-magyarországi és az észak-alföldi székhelyű szervezetek teljesítménye, 16,6, illetve 13,6 százalékkal. A közép-dunántúli és az észak-magyarországi cégeknél 5,9, illetve 9,4 százalékos visszaesést regisztráltak.

Az építőipari vállalkozások júniusban az egy évvel korábbinál 3 százalékkal több új szerződést kötöttek. Ezzel együtt az év eddig eltelt időszakában 18,2 százalékos volt a növekedés a tavalyi év első feléhez képest. Az építőipari árak júniusban 0,4 százalékkal emelkedtek májushoz képest. Ez az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 11,8 százalékos drágulást jelent.

Nagyjából teljesülni látszik az elemzők által éves átlagban várt 10 százalék körüli építőipari teljesítménynövekedés - véli Hegedűs Miklós. Ez azonban meggyőződése szerint szinte kizárólag a költségvetési beruházások dömpingszerű beindítására vezethető vissza. Az egyedi építkezésekben egyelőre még nem érződik a kormány új lakáshitelezési politikájának a hatása. Az önkormányzati és szociális lakások súlya pedig elenyésző.

(Népszava)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!