Kínában 1978-ban hirdette meg Teng-Hsziao-Ping a nyitás politikáját. A tavalyi volt az első olyan esztendő, amikor a kínai bruttó nemzeti össztermék értéke elérte a 8900 milliárd jüant, vagyis az 1000 milliárd USA-dollárt. A Föld legnépesebb országa 2000-ben a világgazdasági toplista nyolcadik helyére küzdötte föl magát. A látványos eredmények mellett a gondok is jelentősek. Hivatalosan ugyan csak 3,1 százalékos a munkanélküliség, de a legtöbb értékelő egyetért abban, hogy a valóságban eléri a 10-15 százalékot, s nehezen megoldható feladat a ráfizetéssel termelő állami vállalatbirodalmak fölszámolása is.
A kínai-magyar áruforgalomban nyomasztó kínai fölény van. Kína több mint hatszor annyi terméket exportál Magyarországra, mint a magyar export. Ebben egyebek mellett kétségtelen, hogy szerepet játszanak a magas kínai védővámok is, de ezek várhatóan lecsökkennek, ha Kína csatlakozik a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). A hatalmas ázsiai ország azonban egyre igényesebb a piac, ahol tolonganak a multik.
A februárban Magyarországon járt kínai küldöttség vezetője, a kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes arra biztatta a magyar üzletembereket, jelenjenek meg Kínában, hiszen rendkívül nagyra törő tervei vannak Pekingnek. A fejlett keleti régiók mellett föl szeretnék zárkóztatni az elmaradottabb középső és nyugati térségeket. Összesen 12 tartomány, 6,86 millió négyzetkilométeres területű, 365 millió lakosú piaca nyílik meg a külföldi tőke előtt. A külföldi hitelek 70 százalékát a kormány a középső, illetve a nyugati területek fölzárkóztatására kívánja költeni. A kínai kormánytag kifejtette, nem csak a nagy- és közepes, de a magyar kisvállalkozókra is számítanak.
Bihari Tamás
(Népszava)
Korábban:
Kína halogatja a WTO-csatlakozást
( 2001 február 26.)