Indokolatlan külön törvényben rendelkezni az MFB státusáról, hiszen ezt az érvényben levő hitelintézeti (hpt) törvény módosításával is el lehetne érni - vélik ellenzéki pénzügyi szakemberek. A fejlesztési bankról szóló törvény pénteken kezdődő parlamenti vitájában ez azonban még a legenyhébb bírálatnak számít. A kormány előterjesztése szerint a speciális pénzintézeti státusban levő MFB az Európai Unió előírásainak megfelelő formában folytatná tevékenységét, főleg állami feladatok - autópálya-építés, egészségügyi és környezetvédelmi projektek - megvalósítását segítve.
Az EU-konform működés kitételei közül egy sem valósul meg, ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadja el a parlament - állítják a Magyar Hírlap által megkérdezett ellenzéki szakértők. Megítélésük szerint az EU-direktívákkal ellentétben a bank igenis végez majd határon átnyúló tevékenységet, hiszen hitelt vehet fel külföldi pénzpiacokról, s ezzel versenyez a külföldi és hazai partnerekkel is. Az MFB ugyanis a nagy projektek finanszírozásában a többi bankkal szükségszerűen versenyhelyzetbe kerül, s az is megeshet, hogy - bár állami garanciával vesz fel hitelt - kedvezőtlenebb feltételeket kínál versenytársainál.
Az uniós előírások szerint a speciális pénzintézet csak korlátozott és meghatározott körben fejtheti ki tevékenységét - ám a tervezetben szereplő meghatározás (a magyar gazdaság modernizációja, az EU-csatlakozás elősegítése) ehhez túl széles körű és nem kellően definiálható. Mindezek miatt kétségessé válhat, hogy az MFB a nyugat-európai társbankokhoz hasonlóan felkerülhet-e az uniós kivételi listára.
A tervezet kritizálói szerint aggályos a korlátlan állami szerepvállalás és a költségvetés szerepe is. Az MFB által itthon és külföldön felvett hitelekért az állam készfizető kezességet vállal, a külföldi hitelekhez pedig ezenfelül árfolyam-garanciát is mellékel - korlátlanul. Eddig ezt az adott évben érvényes költségvetésben rögzítették. Hasonlóképpen aggályosnak tartják az MFB felmentését a minden bankra érvényes prudenciális előírások alól. Ennek leglényesebb pontja az, hogy a kereskedelmi bankok 15 százalékos felső határával ellentétben a fejlesztési bank esetében a szavatoló tőke 35 százalékát meghaladó kockázat minősül nagy kockázatnak, egy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázat az MFB szavatoló tőkéjének negyven százalékáig terjedhet, sőt a hitelintézetekkel, állami tulajdoni cégekkel és a bank saját ügyfelei esetében számított összkockázat elérheti a szavatoló tőke kétszáz - időlegesen akár háromszáz - százalékát is.
A tervezet szerint a teljes egészében állami tulajdonban levő MBF jegyzett tőkéjét június végéig a jelenlegi 48 milliárd forintról hatvanmilliárd forintra kell emelni - ezt viszont már a decemberben elfogadott kétéves költségvetési törvény tartalmazza.
Szakonyi Péter
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Korábban:
Újabb kiváltságokat kaphat az MFB Rt.
(2001. február 12.)