Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága kedden egyhangúlag elfogadta a minimálbér-emelés tapasztalatairól készített beszámolót azzal a megjegyzéssel, hogy a jövőben is nyomon követi a béremelés hatásait.
A Gazdasági Minisztérium képviselője arról tájékoztatta a testületet, hogy a minimálbér 40 ezer forintra emelése nem okozott olyan nehézségeket, amilyeneket bírálói feltételeztek.
A munkaerőpiaci szervezet 174 kirendeltségén január 1-je óta adatlapot töltenek ki az elbocsátottakról. A több mint 44 ezer kérdőív alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban a válaszadók csupán 0,9 százaléka, 380 munkanélküli hozta összefüggésbe elbocsátását a minimálbér 40 ezer forintra emelésével. Közülük 261 személynek felmondtak, 119 esetben nem hosszabbították meg a határozott idejű munkaszerződést.
A KSH adatai szerint sem volt kedvezőtlen hatással a foglalkoztatásra a minimálbér-emelés. A januártól márciusig tartó időszakban az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékponttal kevesebb munkanélkülit jelölt meg a hivatal, a munkanélküliek száma 28 ezerrel csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig 54 ezerrel nőtt.
A Gazdasági Minisztérium képviselője ugyanakkor elmondta, hogy a nagy létszámot igénylő, alacsony bérszínvonalú ágazatokban kétségtelenül nehézségeket jelentett a minimálbér nagy arányú emelése.
A társadalombiztosítási járulék csökkenése e területeken nem ellensúlyozta teljes mértékben a béremelések többletköltségeit. Ezért a tárca jogosnak tartja, hogy ezek a gazdálkodók pályázat alapján 2001-ben támogatást kaphassanak. A Munkaerőpiaci Alapból 1 milliárd forint áll rendelkezésre e támogatásokhoz.
Előnyben részesülnek azok a vállalkozások, amelyek 10 százalékos vagy ezt meghaladó munkanélküliségű megyében tevékenykednek. Ugyancsak előnyt jelent az elbírálásnál, ha a cég a nagy létszámigényű és alacsony kereseti színvonalú ágazatba tartozik.
A bizottság ugyancsak egyhangúlag fogadta el azt a beszámolót, amelyet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség készített a munkaadók minimálbér-emelési kötelezettségének teljesítéséről.
A jelentés szerint a célvizsgálatba bevont 244 ezer munkavállaló 4 százalékánál nem teljesítették a munkáltatók a minimálbér 40 ezer forintra emelését. A célvizsgálat különféle létszámú és tulajdonformájú vállalkozásokra vonatkozott.
A minimálbér ki nem fizetésénél a leggyakoribb szabálytalanság az írásba foglalt munkaszerződés nélküli foglalkoztatás volt, ezt követték a színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződések, a részmunkaidővel történő visszaélés, illetve egyéb formák.
A közép- és kisvállalkozók körében tapasztaltak viszonylag több szabálytalanságok, különösen a kereskedelem és a vendéglátóipar területén. Néhány esetben a felügyelők normaemelést tapasztaltak, a leggyakrabban a konfekcióiparban.
(MTI)
Ajánlat: