Friss "salátatörvényt" állít össze a PM

Jövőre csaknem húsz-, 2003-ban pedig harmincmilliárd forintot szán a kormány egyebek között a nyugdíjak teljes adómentességére, a családi gazdaságok, illetve a lakáshitelek adókedvezményére. A bevételkiesést a PM szerint ellensúlyozza a többlet-adóbevétel.

A kormány folytatja a korábban jól bevált gyakorlatot, és ismét egy törvénycsomagba sűríti össze több, jelen esetben 13 jogszabály módosítását. Vélhetően az új "salátatörvény" sem nyeri majd el az ellenzék rokonszenvét, hiszen a koalíció ismét egyetlen gombnyomással adhatja áldását a kormányelképzelésekre. A Népszava birtokába került pénzügyminisztériumi előterjesztés a legnagyobb horderejű változtatásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását tekinti. A Pénzügyminisztérium siet leszögezni, hogy a kétéves költségvetés szent és sérthetetlen, s csak olyan változtatásokra van mód, amelyek a kormányprogram megvalósulását biztosító döntésekből fakadnak vagy jogharmonizációs kötelezettségek.

A nyugdíjak adómentességét, a családi gazdaságok kedvezményes adóztatását, a lakáshitel törlesztőrészletéhez kapcsolódó adókedvezmény átalakítását s néhány apróbb módosítást tartalmazó javaslat az előzetes számítások szerint összességében jövőre 19,6 milliárd, 2003-ban pedig 28,8 milliárd forintnyi kedvezményt jelent az érintettek számára. A tervezett változtatások összesen 390 ezer adózót érintenek. Az emiatt keletkező személyi jövedelemadó bevétel kiesés a pénzügyi tárca szerint nem érinti hátrányosan a költségvetést. A PM rámutat arra, hogy a gazdasági folyamatok azt jelzik, jövőre is több tízmilliárd forintnyi többlet-adóbevételre lehet számítani, ami jóval meghaladja az előterjesztésben szereplő intézkedések költségvetési kihatását.

A dolgozó nyugdíjasok régi vágya teljesül azzal, hogy a kormány ígéretének megfelelően a jövő év január 1-jétől ténylegesen adómentessé válnak a nyugdíjak. Jelenleg a nyugdíjak után ugyan nem kell adózni, de a munkaviszonyból vagy a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek utáni adó megállapításakor beleszámít az adóalapba. A jövőben kizárólag a megszerzett jövedelmek utáni közterheket kell az érintetteknek viselniük. Ugyanez vonatkozik majd a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmekre. A nyugdíjak teljes adómentessége megközelítően 320 ezer nyugdíjasnak jelent könnyebbséget. A PM szerint a módosítás miatt 14,6 milliárd forinttól esik el a költségvetés.

A gyermekes családok adóterheit enyhítené az a módosítás, amelynek révén gyermekenként évi 10 ezer forint összegig nem számítana bevételnek az iskolakezdési támogatás.

A jogszabály-változtatás mintegy 550 ezer családnak összességében évente 1,2 milliárd forintos megtakarítást jelentene mindamellett, hogy emiatt a juttatás miatt nem kellene az érintetteknek önállóan elkészíteniük személyijövedelemadó-bevallásaikat.

A családi gazdaságok "honosítását" jelentős adó- és illetékkedvezményekkel segítené elő a kormány. Ezek közül kiemelendő, hogy az előterjesztés szerint a vállalkozó családok mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagja - szemben az önállóan gazdálkodó őstermelőkkel - a jelenlegi 4 millió helyett 6 millió forint éves árbevételig mezőgazdasági kistermelőnek számítana. Az érintettek jogosultak az átalányadózásra, vagy ha költségeiket tételesen elszámolják, bevételük 40 százalékát költségátalányként leírhatják. Jövőre megszűnne a kistermelői költségátalány 1,2 millió forintos felső összeghatára. Ez azt jelentené, hogy a mezőgazdasági kistermelők 1,6, a családi gazdaságok őstermelői tagjai pedig évi 2,4 millió forintnyi költséget számla nélkül elszámolhatnának. Jelentősen megkönnyítheti a családi gazdaságok gépvásárlásait, hogy a jogszabály-módosítási elképzelések szerint a jövő évtől a vállalkozó család tagja egy összegben leírhatja a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékét az üzembe helyezés adóévében, akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja az 50 ezer forintot. Amennyiben az érintett adózók egy összegben írják le a tárgyi eszközök beszerzési költségét, az emiatt keletkezett veszteségüket korlátlan ideig elhatárolhatják.

A családi gazdaságok földhöz jutását kívánja előmozdítani a kormány azzal, hogy a jövő évtől a vállalkozó család tagja részére eladott földterületek után nem kellene megfizetni a 20 százalékos adót. A törvénytervezet célja ugyanakkor az is, hogy a családi gazdaságok megbecsüljék a földet. Legalább öt évig a tulajdonukban kell maradni a megszerzett termőterületnek ahhoz, hogy ne kelljen az eladási ár, bevétel hiányában (például ajándékozás) esetén az eredeti vételár után adózniuk. Az illetéktörvény módosításával tennék lehetővé a családi gazdaságok illetékmentes földszerzését, az öröklést pedig 75 százalékos illetékkedvezménnyel támogatnák. A törvénymódosítás jövőre az előzetes számítások szerint 5 ezer adózót érint majd, ami 200 millió forinttal javítja a családi gazdaságok működési feltételeit.

Jelentősen növekszik a következő évtől az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglévő lakások jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel törlesztéséhez társuló adókedvezmény mértéke. A törvénytervezet szerint a meghatározott lakáscélra 1993. december 31-e után felvett hitelek törlesztőrészleteinek 40 százalékával lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni. A kedvezmény összege legfeljebb évi 240 ezer forint lehet. A módosítási javaslat rögzíti, mely esetekben lehet a bővített kedvezménnyel élni. Eszerint a belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint az új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog megszerzése, a belföldön fekvő lakás építése, építtetése számít meghatározott célú lakásszerzésnek. Az emelt összegű kedvezménnyel visszamenőlegesen, már a 2001. évre szóló adóbevallásokban is lehet élni. Ez mintegy 60 ezer magánszemélyt érint kedvezően. A kormány reményei szerint az elkövetkezendő két év során háromszorosára növekedhet a kedvezményezettek száma.

A már meglévő lakás bővítésekor abban az esetben lehet az extra kedvezményt igénybe venni, ha az legalább egy lakószoba építését jelenti, s az ingatlan legalább 50 százalékos hányada korábban is az érintett adózó tulajdonában volt. A használt lakások vásárlásához 1993. december 31-e után felvett hitelek törlesztőrészlete után továbbra is 20 százaléknyi, de legfeljebb évi 35 százalékos adókedvezményt lehet érvényesíteni. Ugyanez vonatkozna a legalább egy lakószobás lakásbővítésekre is abban az esetben, ha az adózó az ingatlan kevesebb mint 50 százalékos tulajdonrészével rendelkezik. Az említett változtatások jövőre összességében 3,4 milliárd, 2003-ban pedig 10,8 milliárd forintnyi bevételkiesést jelentenek a költségvetésnek.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium