A bruttó hazai termék (GDP) az előzetes adatok szerint 4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Elemzők korábban 4,15 százalékos növekedést valószínűsítettek.
A GDP az idei év első félévében 4,2 százalékkal nőtt 2000 első hat hónapjához viszonyítva. Az első negyedévben pedig a végleges adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest.
Az idei második negyedévi növekedés üteme alacsonyabb az első negyedévinél, amiben az előző évi viszonylag magasabb bázis is szerepet játszik a KSH értékelése szerint.
A bruttó hozzáadott érték volumene az iparban a GDP-nél kisebb mértékben emelkedett, míg a mezőgazdaságban és a szolgáltató ágazatok többségében átlagot meghaladó mértékben nőtt - áll a hivatal jelentésében.
A gazdaságkutatók számítottak a GDP növekedésének és az ipar teljesítményének lassulására azonban számítottak.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az ipar gyenge júliusi teljesítménye egyértelműen jelzi, hogy az európai konjunktúra lassulása jelentős hatással van a magyar gazdaságra.
Az ipar első hét havi 6,8 százalékos növekedése aggasztó, mert a GDP növekedésében az iparnak meghatározó szerepe van - fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy a termelés lassulása elsősorban az export visszaesésével magyarázható. A belföldi fogyasztás ugyan gyorsul, ám ez véleménye szerint nem képes kompenzálni az export csökkenését.
A GKI ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a GDP éves növekedése valószínűleg 4,5 százalék alatt marad.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa jó esetben is legfeljebb 4,1-4,2 százalék körüli GDP növekedést tart reálisnak éves szinten.
A folyamatosan lassuló GDP növekedésért véleménye szerint nem okolható egyedül a magas bázis. Jelentős a hatása a termelői oldal átrendeződésének, illetve annak, hogy az iparban a hozzáadott érték az GDP-nél kisebb ütemben nőtt.
Petschnig Mária Zita szerint ha nem is drámai, de mindenképpen az egyensúly romlása várható az év hátralévő felében, különös tekintettel arra, hogy a reálkeresetek az idén jelentősen meghaladják a GDP növekedését.