Adó- és járulékmentes minimálbért akarnak a kisvállalkozók

A jelenlegi minimálbér meghagyását, de adó-és járulékmentessé tételét javasolja a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ). Amennyiben mégis bruttó 50 ezer forintra nőne a minimálbér, úgy ez 58 milliárdnyi többletterhet jelentene a szövetségbe tartozó szervezeteknek. Szakértők szerint a kormány által tervezett emelés - ha kompenzáció nélkül történik meg - megoldhatatlan helyzet elé állítja az érdekképviseleti szervezetek tagjainak több mint 50 százalékát.

A Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) azt javasolja, hogy a jövő évi minimálbér 40 ezer forint maradjon, de legyen adó- és járulékmentes - mondta Szűcs György, a szövetség soros elnöke, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Hozzátette: ha mégis bruttó 50 ezerre nőne a minimálbér, az a KÉSZ érdekkörébe tartozó szervezeteknél mintegy 58 milliárd forint többlet bér- és járulékterhet jelentene 2002-ben.

Ez esetben a KÉSZ szükségesnek tartja az egészségügyi hozzájárulás bérkategóriánkénti csökkentését, a tb-járulék tervezett 2 százalékosnál nagyobb mértékű mérséklését, valamint egy normatív támogatási rendszer kialakítását - hangsúlyozta az IPOSZ elnöke.

Szűcs György kifogásolta, hogy a kormány minimálbér-emelés hatását elemző tanulmánya 687 ezer munkavállalóval számolt, ám ebből kihagyták az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat, amelyekben 500-550 ezer főt alkalmaznak. Véleménye szerint a kormány nem teheti meg, hogy a kis- és középvállalkozásoktól a minimálbér-emelés következtében több tízmilliárd forintos adó- és járuléktöbbletet szed be kompenzáció nélkül, holott e vállalkozói réteg támogatását hirdeti.

Szabó István, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) főigazgatója elmondta, hogy a minimálbér kormány által tervezett emelése tagszervezeteik több mint 50 százalékát megoldhatatlan probléma elé állítja. Szerinte, ha nem kompenzálják valamilyen módon a nagy bérigényes, alacsony átlagkeresetű gazdálkodókat, akkor félő, hogy e szervezetek többsége tönkremegy.

Antalffy Gábor, a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke kiemelte, hogy mivel tagjaik jelentős része kényszervállalkozó, így ők ragaszkodni fognak vállalkozásaik megtartásához, ugyanis ez az egyetlen megélhetési forrás számukra. Az 50 ezer forintos minimálbér bevezetése az alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozókat arra kényszeríti, hogy részmunkaidőben foglalkoztassák dolgozóikat.

(MTI)

Korábban:

Nincs megállapodás a jövő évi minmálbérről
(2001. szeptember 3.)

Az MSZOSZ 57 500 forintos minimálbért javasol
(2001. augusztus 28.)