Már ajánlottak fel eladásra földet az államnak

Noha pénteken elindult az állami földfelvásárlás, az ajánlat igénybevétele körül egyelőre sok a bizonytalan tényező és a hiányzó feltétel. Így például nem tudni, hogy ki végezheti majd a hivatalos értékbecslést, ami az esetleges üzletek előfeltétele.

Egyelőre még nem sokat tudni a pénteken megkezdett állami földvásárlási akció eredményeiről. Sokan érdeklődtek telefonon és személyesen a falugazdászoknál és FM-hivatalokban, ám csak kevesen kínálták fel ténylegesen földjeiket az államnak megvételre. Hajdú-Biharban mintegy harmincan tájékozódtak a földfelvásárlás körülményeiről, az esetleges árakról, ám konkrét termőföld-felajánlás nem volt. Zala megyében egyelőre szintén csak telefonon érdeklődtek a gazdák. Bács-Kiskunban a megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalnál pénteken személyesen, illetve telefonon is sokan érdeklődtek, három gazda pedig bejelentette eladási szándékát. Azt egyik megye esetében sem tudni, hogy a gazdák zsebszerződéssel lekötött földeket vagy magyar kézen lévőket ajánlottak fel.

Bizonytalannak tűnik az is, hogy pontosan mi történik majd az eladásra szánt földekkel, mivel az állami felvásárlásnak egyelőre több feltétele is hiányzik. Ilyen lehet például az eljárás kritikus pontjának tartott értékbecslés, amelyre a tárca közbeszerzéssel szerződtet majd szakembereket. A Népszava úgy tudja: az erre vonatkozó pályázat kiírására nem került egyelőre sor.

A zsebszerződések elleni harc, illetve a még létre sem jött Nemzeti Földalap "dúsítása" érdekében felkínált állami földvételi lehetőség igénybevételének ügymenete is bizonytalannak tűnik. Az állami vételi ajánlatra való jelentkezés tegnaptól lehetséges a falugazdászoknál, helyi földhivatali irodáknál és a megyei FM-hivataloknál. A kormány összesen 5 milliárd forintot szán idén a földek megvásárlására, ebből 3 milliárdot a tényleges adásvételre, 1,5 milliárdot a földhasználati nyilvántartásra és 500 milliót a jogi feltételek megteremtésére különítettek el.

Szakemberek egyébként továbbra is hevesen bírálják az állami ajánlattételt és a Nemzeti Földalappal kapcsolatos terveket. Úgy vélik: ezek nem hatékonyak a külföldiekkel jogellenesen kötött zsebszerződések elleni harcban, és ráadásul elvonják a forrásokat a sürgetőbb gondoktól. Kifogásaikat azzal magyarázzák, hogy a zsebszerződések felbontása vélhetően nagyobb összeg visszafizetésére kötelezné a gazdákat, mint amennyit eredetileg kaptak a földjükért, ez pedig mindenképpen ellehetetleníti a terv sikerét. A becslések szerint mintegy 60 ezer hektárnyi "zsebszerződött" föld gazdái ugyanis nem fogják eladni területeiket az államnak, ha nem lesz komoly hasznuk az ügyleten, ehhez pedig a "tulajdonos" külföldiek eddigi beruházásai miatt többet kellene kínálnia az államnak a piaci árnál. Erre viszont egyes számítások szerint nem lenne elegendő az e célra elkülönített keret. Arról nem is szólva, hogy emiatt veszteségessé válna az alap abban a pillanatban, ha forgalomba hozná a felvásárolt földeket.

Mások azért bírálják a Nemzeti Földalap-elképzelést, mert úgy látják, az ötlet jó, de rosszkor vágott bele a kormány. Az az 50 milliárdra becsült összeg, amibe az alap "feltöltése" kerülhet, szerintük jobban hasznosulna, ha más, sürgetőbb feladatokra költenék. A Magyar Agrárkamara (MAK) egyik szakembere szerint ilyen lenne például a gabonatermelésre vonatkozó európai uniós agrárrendtartásra való átállás vagy a gabonapiac pangásának kezelése is.

A földjüket eladni kívánók az FM-hivatalok falugazdászainál, a területi központokban, valamint az FM-hivatalok megyei központjaiban jelentkezhetnek. A bejelentkezés helyileg nem kötött, a Pest megyei hivatalnál is be lehet jelenteni például a Somogyban lévő földre vonatkozó eladási szándékot.

A bejelentését követően a falugazdász tényvázlatot vesz fel. Megbeszéli az eladóval, hogy hol, mennyit és milyen jogi státusú földet szeretne eladni. A falugazdász felméri: zsebszerződéssel vagy lízingbérletbe adott, illetve haszonbérletbe adott földről van-e szó, avagy csupán értékesíteni akarja földjét a tulajdonos. Ezt követően a falugazdász tájékozódik arról, hogy hol van a föld, milyen művelési ágba tartozik, az milyen minőségi osztályú és az eladó mennyiért szeretné értékesíteni.

A tényvázlatot a falugazdász a területi központon keresztül juttatja el a megyei FM-hivatalba. Ott az erre a munkára felvett ügyvédek - minden megyei hivatalban lesz egy ilyen ügyekre szakosodott - készítik el az adásvétel-tervezetet, amelyet elküldenek a minisztériumnak véleményezésre.

Az ármegállapítás történhet adóérték-bizonyítvány, szakértői értékbecslés, továbbá illetékhivatali adatok bekérése alapján, ökológiai vagy ökonómiai megközelítéssel, vagy átalányérték alapján. Az elv az, hogy a földek különbözőek, minden ügylet más és más lesz, eladó és vevő külön-külön fog minden esetben egyezkedni.

Amikor a tárca jóváhagyó véleményt mond az árról, és ezt az FM-hivatal megkapja, a szerződés megköthető. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a hozzá megküldött szerződés alapján intézkedik a tulajdonjog-bejegyzésről, a vételár-kifizetésről.

A Nemzeti Földalap (idővel ebbe kerülne az összes állami tulajdonú föld) még mindig meglehetősen távol áll a "menetrendszerű működéstől". A - többek között - ennek létrehozatalát szabályozó agrártörvénycsomag tárgyalása ugyanis, úgy tűnik, nem sokat haladt előre az elmúlt hetekben. Imrédy Szabolcs, a csomagot előkészítő FVM szóvivője lapunk kérdésére hangsúlyozta: a kormány által első olvasatban augusztusban tárgyalt törvénycsomagot elsőrendű fontosságúnak tekintik, s feszített munkatempóban dolgoznak rajta a szakértők. Reményeik szerint még szeptemberben a parlament elé kerülhet - tette hozzá.

(Népszava)