Az emberek akár lázasan is hajlandók munkába menni, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől - állapítja meg a Népszabadság. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint, míg a megbetegedési számok nem javulnak, egyre kevesebben igényelnek táppénzt. 1990-ben naponta még átlagosan 272 ezren, öt évvel később 173 ezren, tavaly már csak 112 ezren "maradtak otthon" betegség miatt.
A jelenlegi szabályok tovább szigorodnak: ha a Parlament elfogadja, akkor megszűnik annak a lehetősége, hogy a végkielégítés, jutalom vagy bármilyen egyszeri kifizetés alapján jusson valaki magasabb táppénzhez. Ma csupán az átlagkereset 60-70 százalékára számíthat az, aki táppénzre szorul és legalább 180 napos munkaviszonya van.
Korábban a táppénz az alacsony keresetűeknek még kifizetőnek számított, ma azonban már ők sem engedhetik meg maguknak a betegséget. Ennek hátterében a megváltozott gazdasági körülmények mellett a táppénzhez jutás feltételeinek gyakori változása áll.
A szakszervezetek is hasonló tapasztalatokról számolnak be. Bálint Attila, az MSZOSZ sajtószóvivője szerint a munkáltatók háromszor is meggondolják, hogy betegen otthon maradjanak, ráadásul a Munka törvénykönyvének jelenlegi változása is - noha ezt a kérdést nem érinti - még inkább kiszolgáltatottabbá tette őket.
A munkáltatók szerint a táppénz valóban egyre kevésbé elterjedt, ám a kisgyermeket nevelők és a nyugdíj előtt állók a betegszabadságot kiveszik. Ez 15 napra terjedhet ki, utána számít táppénznek. Minden harmadik betegszabadságból lesz táppénz.
Hosszabb betegállományba általában a negyvenedik életévük után mennek a foglalkoztatottak, leggyakrabban nőgyógyászati daganatokkal, cukor- idegrendszeri-, keringési és mozgásszervi bajokkal.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Országos Egészségbiztosítási Pénztár