A diákhitel-szerződés nem garantálja a kamatot

Három nap alatt 30 ezer diákhitel-igénylő lap fogyott el a postákon. A diákok azonban csalódhatnak reményeikben, mivel a kormányzati nyilatkozatokon kívül más nem garantálja, hogy a hitelkamat két naptári évig nem haladja majd meg a meghirdetett 9,5 százalékos mértéket.

Ellentmondanak a diákhitellel kapcsolatos kormánynyilatkozatok az igénylési szerződésben foglaltaknak. A nagyobb postákon beszerezhető szerződésben ugyanis jelét sem látni annak az ígéretnek, hogy két tanéven (négy féléven) belül nem fog változni a felsőoktatási képzésben részt vevő diákoknak gyakorlatilag "alanyi jogon" járó hitel jelenleg 9,5 százalékban maximált kamata. A hiteligénylési nyomtatványhoz csatolt tájékoztató erre vonatkozó bekezdése ugyanis így szól: "A (diákhitel keretében) kifizetett összegek a folyósítás időpontjától kezdődően kamatoznak, és az év végén tőkésítik őket. A hitel változó kamatozású, amelyet évente 2 alkalommal - a hivatalos félévkezdés előtt 3 nappal - a Diákhitel Központ közzétesz két országos napilapban, valamint az Oktatási Közlönyben és hirdetményként a tanintézetekben." A szerződés is megerősíti, hogy a valóban kedvezményes hitelkamatot csak a most kezdődő félévre garantálja a DHK: "a kamat mértéke változó, melynek mértéke a jelen szerződés aláírásakor 9,5 százalék/év" - írja a kölcsönszerződés.

Szakértők szerint egyébként logikus, sőt szükségszerű a hitel kamatának változása, hiszen ezt alapvetően meghatározza az infláció éppen aktuális mértéke és több gazdasági makromutató. Ésszerűtlen lenne, ha például 5 százalékos infláció mellett kérne a DHK 9,5 százalékos kamatot, mivel a többi bank az inflációhoz igazítja hitelkamatát, és a mereven rögzített kamatozású diákhitel jó eséllyel a legdrágább hitel lenne a piacon. Azt azonban a szerződés szövege szerint semmi nem garantálja, hogy például az infláció drasztikus emelkedése esetén ne növelje ennek megfelelően a kamatot a kormány rendelkezése nyomán a DHK igazgatósága. Tekintve a hitel célját persze valószínűtlen, hogy a diákhitel kamatozását oly mértékben növelnék, hogy az átlagos banki hitelkamatokét meghaladja. Ám ettől még a jövőben jelenthet váratlanul nagy terhet azoknak, akik elkezdik törleszteni hitelüket. Ezt ugyanis - a kormány szándéknyilatkozataival ellentétben - a szerződésben semmi nem zárja ki.

Többen úgy látják: a fent vázolt ellentmondás is jól ábrázolja, hogy a választások előtti hajrában a kormány több olyan népszerű intézkedést is elindított, amelyek valójában nincsenek megfelelő részletességgel kidolgozva, előkészítve. Ilyen például az állami földfelvásárlás, amelyhez még mindig nem készült el a Nemzeti Földalapot megteremtő törvény, és ilyen a diákhitel is. Hiszen ha a legjobbat feltételezzük - azaz, hogy a kormány be fogja tartani az ígért hitelkamat-emelési moratóriumot -, ennek a kitételnek mindenképpen szerepelnie kellene a kölcsönszerződési nyomtatványon. És nem ez az egyetlen bizonytalanság a diákok tízezreinek életminőségére kiható kamattámogatásos hitel intézményi, jogi és pénzügyi feltételei körül.

Augusztus 27. óta már elérhetőek a diákhitel igénylőlapjai és októbertől már folyósítják a kölcsönök első részleteit, de a Népszava ismeretei szerint mind a mai napig nem született döntés azzal kapcsolatban sem, hogy milyen formában vállalt az állam garanciát. Az idei költségvetési törvény ugyan megemlíti az állami kezességet, ám a jogszabály nem fogalmaz egyértelműen. A törvény megírásakor ugyanis a Pénzügyminisztérium és a DHK még vitatkozott arról, hogy a központ által felvett hitelek vagy a hallgatói kölcsönök mögött legyen állami garancia. Emellett tulajdonképpen még a diákhitel kamata sem dőlt el végérvényesen, mivel a jogszabályok a DHK igazgatóságának döntésétől teszik ezt függővé. Igaz, szakértők szerint a kamat mértéke várhatóan valóban a kormány által meghirdetett 9,5 százalék lesz, s ezt megerősítette a Népszavának Csillag Tamás, a DHK vezetője is. De a hitelkamat ügyében is "előreszaladt" a bejelentés a döntéshez képest, ami arról árulkodik, hogy az idővel való versenyfutás és nem a megfontolt józanság jegyében zajlik a diákhitelezés.

Vélhetően ezért került például ki a diákhitelezés egy idén júniusban alkotott törvény nyomán a hitelintézeti törvény hatálya alól is. Ha ez nem így lenne ugyanis, akkor a DHK-nak be kellett volna jelenteni működését és hitelnyújtási tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és kivárni az engedélyek megérkeztét. Tehát lecsúszhattak volna a szeptemberi iskolakezdésről, és jó eséllyel csupán a választásokat közvetlenül megelőző félévben indíthatták volna el a népszerű kamattámogatásos hitelt.

(Népszava)

Korábban:

Nem változtat a kormány a diákhitelen
(2001. szeptember 5.)

A bankszövetség bírálja a diákhitelt
(2001. szeptember 4.)