Az ellentámadáson múlhat a világgazdasági recesszió

Szakértők szerint egyelőre főként a légi közlekedés, a kiskereskedelem, a kereskedelmi vendéglátás és a szabadidő-iparág fogja megszenvedni az Amerika elleni terrortámadás következményeit. Az, hogy lesz-e világgazdasági recesszió, avagy sem, szerintük alapvetően két tényezőn múlik: azon, hogy az esetleges amerikai retorzió megzavarja-e az olajellátást, illetve hogy mennyire gyorsan lesz képes a világ politikai és pénzügyi vezetősége csillapítani a pánikhangulatot.

Tökéletesen ellentmondó nyilatkozatok és elemzések látnak napvilágot a keddi, amerikai terrortámadás gazdasági hatásairól. Egyesek azt mondják: már néhány napnyi pánik és zűrzavar is olyan recessziót indíthat el a világgazdaságban, amelyre már hosszú ideje nem volt példa. Mások viszont úgy vélik, a pánik csak a pénzügyi piacokat ejti majd - átmenetileg - kétségbe, s a "valódi gazdaságra" szinte egyáltalán nem lesz hatással. Ez az érv azonban okafogyottá válhat, ha például ellentámadást intéz az Egyesült Államok egy vagy több "olajország" ellen. Az olaj árának esetleges emelkedésével ugyanis szakértők szerint már nem lenne képes megbirkózni a "valódi" gazdaság.

A két álláspont az esetleges válság menetét illetően egyébként lényegében megegyezik, eltérő következtetéseik abból származnak, hogy másutt húzzák meg a folyamatok valószínűsíthető határát. A világot recesszióval riogató szónokok és az elvakult optimisták zöme is egyetért abban, hogy a - terrortámadás hírére megingó - bizalom hiánya először a piacokon vált érzékelhetővé, azaz zuhanni kezdtek a tőzsdeindexek és a dollár árfolyama.

Ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, az következhet, hogy a fogyasztás struktúrája megváltozik, az emberek "ráülnek" pénzükre, kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre és kevesebbé bíznak meg az értékpapírokban. Felborulhat a kereslet és a kínálat jelenlegi törékeny egyensúlya, és leállhat, sőt visszájára fordulhat a növekedés - vázolják a válság lehetséges leírását. Kulcstényező, hogy lesz-e amerikai retorzió egy vagy több arab ország ellen, avagy sem. Az olajkészletek szűkössé válása egy esetleges bombázás után például egyértelműen recesszióba vinné a jelenleg amúgy is "gyenge lábakon álló" világgazdaságot - teszik hozzá. A két tábor közötti egyetértés azonban itt ér végét: az egyik fél szerint idáig nem juthatnak az események, míg a másik szerint elkerülhetetlen.

Hans Eichel német pénzügyminiszter például egyenesen "ostobaságnak" minősítette a recessziót jósló szakértői figyelmeztetéseket. Szerinte inkább azok a "katasztrófapróféták" jelentik a legnagyobb veszélyt, akik ezeket a negatív híreket terjesztik. Ezzel ellentétben a német IWH gazdaságkutató intézet úgy véli, hogy az Egyesült Államok elleni terrortámadások erőteljesen megnövelik a globális recesszió veszélyét.

- Ez olyan, mint a szívinfarktus: a beteg akkor sincs stabil állapotban, ha a helyzet már nem reménytelen - jelentette ki Rüdiger Pohl, a hallei gazdaságkutató intézet vezetője. Ha a fogyasztók az Egyesült Államokban bezárják a pénztárcájukat a bizonytalanság és pánik miatt, a recesszió látótávolságba kerül - mondta. A német Ifo gazdaságkutató intézet vezetője sem tartja többé "biztos révnek" az Egyesült Államokat a befektetések szempontjából, ám optimistább. Hans-Werner Sinn a Reutersnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az események befolyással lesznek az Egyesült Államokba irányuló tőkebefektetésekre és az amerikai részvényárakra. Sinn szerint ezáltal későbbre tolódik az amerikai gazdaság fellendülése, de nem lesz valódi recesszió. (Recessziónak azt nevezik, ha két egymást követő negyedévben is zsugorodik a gazdaság, azaz nem növekszik a bruttó nemzeti össztermék [GDP], hanem csökken. Az Egyesült Államokban recesszió legutóbb a kuvaiti olajkutak körül kirobbant Öböl-háború idején, 1990 augusztusában volt.)

Szinte minden szakértő hozzáteszi: a válság elkerülése, illetve a fellendülés az amerikai politikai és katonai vezetésbe vetett bizalom helyreállásától függ, a támadások ugyanis alapjaiban változtatják meg a kockázatértékelést az Egyesült Államokban. Ha jegybanki és egyéb monetáris intézkedésekkel (például a valutakereskedés korlátozásával vagy a fogyasztást serkentő kamatcsökkentésekkel) rövid időn belül helyre tudják állítani a robbantások előtti gazdasági aktivitást, a válság hatásait "felszívhatja" a normális gazdasági környezet. Egyesek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez ennyire egyszerű.

A New York-i és washingtoni "repülőbombázás" ugyanis nem- csak a megfoghatatlan bizalmat rendítette meg, hanem pénzben mérhető értékeket is tönkretett. Az a pénzösszeg pedig, amit a biztosítók kifizetnek majd, nem a világgazdaság különböző pontjain megindított fejlesztéseket és befektetéseket "táplálja majd", hanem gyakorlatilag kikerül a "forgalomból" - teszik hozzá szakértők.

Elemzők szerint összesen mintegy 10 milliárdnyi bevételkieséssel, illetve kiadással számolnak a légitársaságok, a biztosítók kára pedig a 30 milliárd dollárt is elérheti. Kedden ugyan még csak néhány milliárd dollárra, szerdán már 15-re becsülték szakértők a kárösszeget, de tegnapra kiderült: a New York-i Világkereskedelmi Központot és a Pentagont ért támadás során keletkezett anyagi kár mértéke is meghaladja az eddigi legnagyobb összegű kártérítést, amelyet a biztosítók az Andrew névre keresztelt hurrikán okozta károk után fizettek ki.

Az is kérdés persze, hogy kivel fizettethetik ki a biztosítók a károkat. A biztosítótársaságok hétfő óta Monte-Carlóban ülésező világértekezletén a tanácskozás elnöke, Jean-Philippe Thiery szerdán fölvetette, hogy az amerikai kormánynak, mint a közbiztonságért felelős hatóságnak, részt kell vállalnia a kártérítésben, különösen mivel a kártétel jellege - háborús cselekmény békeidőben - meghaladja a kereskedelmi biztosítók illetékességét. Emlékeztetett arra, hogy a francia kormánynak például pénzalapja van az ilyen esetekre, az amerikai kormánynak azonban nincs, és a biztosítók legföljebb a tetteseken hajthatnák be káruk egy részét, ha erre valaha is lenne reális esély.

Megsemmisült iratok

A leomlott Világkereskedelmi Központban irodát bérlő cégek életében nem okozott fennakadást irodáik megsemmisülése, bár jelentős veszteségeket könyvelhettek el. A legtöbb cég dolgozói más helyszínen már két nappal a katasztrófa után munkába állhattak. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben téves az az információ, miszerint a NASDAQ épülete is megsemmisült volna. Az épületekben ugyan számos értékes irat odaveszett, de a cégek és a Világkereskedelmi Szervezet, azaz a WTO adatbázisai nem vesztek oda. A lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ irodáiban közel 430 különböző vállalat működött, és mintegy 50 ezer ember dolgozott az irodákban. Az egyik legtöbb dolgozót foglalkoztató cég az Empire Blue Cross Blue Shield, amelynek mintegy 4 ezer alkalmazottja dolgozott a World Trade Center egyik tornyának 7 emeletén. A toronyházakban a világ néhány nagy bankházának irodái is helyet kaptak, többek közt a Morgan Stanley Dean Witter, a Credit Suisse First Boston vagy a Keefe Bruyette & Woods. A World Trade Center legnagyobb bérlője a Morgan Stanley Dean Witter volt, amelynek fő irodái ugyancsak Manhattan más részeiben vannak. A bankháznak 3500 alkalmazottja dolgozott a két toronyházban, összesen 22 szinten a második toronyban, és további 3 emeleten a komplexumhoz tartozó 5-ös épületben.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)