Nincs utazási pánik Magyarországon

Hazánkat ma még csak mint fogadóországot sújtja az Egyesült Államokat ért terrortámadás turisztikai hatása. A budapesti luxusszállókban két hét alatt csaknem 13 ezer vendégéjszakát mondtak le a turisták, ami 780 millió forint bevételkiesést jelent. Az utazási irodák azonban nem jelentettek tömeges útvisszamondásokat. Egyelőre bátran utazunk.

A világpolitika katonai szakértőinek egy csoportja gyors leszámolásra számít a terroristákkal szemben, más részük azonban arra figyelmeztet, hogy nem kizárható az akár 10 évig is elhúzódó terrorellenes hadjárat. Mindebből a turizmusnak jelentős kárai származnak. Az események utáni hirtelen kétségbeesés természetes módon hozta magával az idegenforgalmi stopot, de ha az indulatok elcsendesednek, mindezt hamar kiheveri a világ.

Lengyel Márton, a Magyar Turizmus Egyesület (Matur) elnöke úgy véli, csak a hosszú távú hatások mérvadóak. A szakértő szerint a fejlett világban a turizmus az élet szerves részévé vált s az emberek hosszú távon nem mondanak le róla. Szerinte a világot nem a terrorizmustól kell félteni, mert az bizonyos fokig kezelhető. Ha azonban kiirtják az esőerdőket, nem lesznek alternatív energiaforrások vagy kiapad a vízkészlet, az igazi katasztrófát jelent, amivel az egész világ összefogásával sem lehet segíteni.

Mint azt Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke elmondta, rendkívüli visszaesés következett be például a luxusszállók piacán. Az elmúlt hetekben csaknem 13 ezer vendégéjszakát mondtak vissza a 7 legnagyobb fővárosi luxushotelben, ami 6 millió márka, azaz 780 millió forint bevételkiesést jelent. A tendencia nemcsak Amerikára vonatkozik, Nyugat-Európából éppolyan tömegesen mondják le a foglalásokat, főleg nemzetközi konferenciákat. Ezzel egyidejűleg az újabb rendelések sem jönnek, ami egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel jár. A turisztikai szolgáltatók részéről szintén visszakozás figyelhető meg. A japán utaztatók például nem engedik turistáikat olyan hotelekben megszállni, amely akár csak részben is amerikai érdekeltséghez tartozik.

Az utazási irodák kevésbé keserűek, nekik egyelőre nem származott jelentős káruk az útlemondásokból. Az emberek óvatosak, sokat érdeklődnek az esetleges veszélyekről, de csak elvétve mondják le utószezonbeli nyaralásukat. Nagyon kismértékű volt az az útlemondás, amit az Eurotours irodáiban tapasztaltunk - állítja Kenessey Gábor, a cég ügyvezetője. - Szerencsére azóta ezeket a helyeket is értékesíteni tudtuk, így irodánkat egyáltalán nem viselte meg a válság. Amúgy a forgalom megfelel az utószezonban megszokottnak.

Békefi Veronika, a Neckermann ügyvezetője szerint pillanatnyilat nemigen lehet lemérni a terrorcselekmények következményeit. A szezonnak vége, a téli foglalások még nem indultak meg, így még egy jó hónapig nem lehet megítélni, van-e az emberekben félelem az utazásoktól, avagy sem.

A Külügyminisztérium internetes honlapjának konzuli részén régóta fellelhetők azok az információk, melyek óvatosságra intenek az egyes országokba való belépést illetően. Eszerint Afganisztánba többek között azért nem jó menni, mert Kabulban nincs magyar nagykövetség s jelenleg nem él magyar az országban, így baj esetén nincs kitől sürgős segítséget kérni. A honlap szerint évek óta veszélyes helynek minősül Algéria, Szudán, Líbia, Szíria, Irak, Irán és Izrael is. Ezzel szemben Jordánia, Marokkó és Tunézia biztonságosnak tekinthető.

Katona Andrea

(Népszava)