A dokumentum megállapítja, hogy az EBRD működésének tíz éve alatt 1,3 milliárd eurót fektetett be, és ezáltal további 4 milliárd euró tőkét vonzott az országba, amivel jelentős szerepet játszott a magyar piacgazdaság megteremtésében.
A jelentés méltatja hazánk általános gazdasági teljesítményét és a jogi környezetet, de a versenypolitika, az energiapiac liberalizálása és a nem banki pénzügyi szektor fejlesztése terén még számos teendőt lát. A külföldi működőtőke-befektetések néhány iparágra és az ország nyugati részére koncentrálódnak. Ezáltal egyfajta duális gazdasági struktúra alakult ki, növekednek a regionális, ágazati és strukturális egyenlőtlenségek
A piacgazdaságba való átmenet jelenlegi fázisában az EBRD igyekszik majd eszközeivel hozzájárulni az egyes országrészek közötti különbségek csökkentéséhez, ezzel összefüggésben segíteni a kis- és középvállalatok tőkéhez jutását. Célja lesz beruházások révén vonzóbbá tenni az elmaradott országrészeket a külföldi befektetők számára.
Magyarország "túl van bankosítva" - mondja ki a jelentés. Az országban 40, közöttük 27 külföldi ellenőrzés alatt álló bank működik, a kisvállalalok hitelezése a biztató kezdeményezések ellenére sincs megoldva. A Budapesti Értéktőzsde sem töltötte be egy valódi tőkepiac szerepét. A befektetők nem igazán bíznak a részvénypiacban, és valódi részvénytulajdonosi kultúra sem alakult ki.
Különösen fontosnak tartja a bank, hogy előmozdítsa az önkormányzatok hozzájutását hosszú távú forrásokhoz. Az átmenet utolsó szakaszában a közlekedés, a környezetvédelem és a közművek fejlesztése jelenti a legnagyobb feladatot Magyarország számára.
Noreen Doyle, az EBRD első alelnöke szerint az Egyesült Államokban történt terrortámadás következtében nem fog romlani Magyarország hitelképessége.
(MTI)
Ajánlat: