Értékben 15 százalékkal nőtt a ruházati cikkek forgalma az idei év első hat hónapjában, ezzel megközelítette a 110 milliárd forintot. Valószínűsíthető, hogy a piac mérete a tavalyi 220 milliárd forint után az idén eléri a 250 milliárd forintot, a téli ruházati cikkek ugyanis általában drágábbak, az év végi többlet-jövedelmek pedig megnövelik a vásárlóerőt, valamint a karácsony is ösztönzőleg hat a ruhavásárlásokra.
32 milliárd forint jutott cipőre
Összesen 32 milliárd forintot költöttek a háztartások az első hat hónapban cipőre, felsőruházatra 54, alsóruházatra pedig 15 milliárd forint jutott. Mennyiségben a háztartások összesen 80,3 millió ruhadarabot vásároltak hat hónap alatt. A megvásárolt darab átlagára felsőruházatnál 2600, alsóruházatnál 340, cipőnél pedig páronként 3730 forint volt.
Csökken az utcai árusok és a piacok szerepe
A Gfk kétezer háztartást vizsgáló felmérése szerint csökkent az utcai árusok és a piacok mennyiségi részesedése a forgalomból, ugyanakkor nőtt az általános ruházati szaküzleteké, valamint a hipermarketeké.
A ruházati cikkek vásárlásának legfőbb színhelyei a ruházati szakboltok, ez különösen a felsőruházatra, illetve a lábbelikre igaz. Alsóruházatnál még mindig az utcai árusok és piacok dominálnak.
Kevesebben vásárolnak többet
A január és június közötti időszakban a háztartások 73 százaléka vásárolt legalább egy ruhadarabot vagy cipőt, derül ki a GfK adataiból. Ez a mutató némi csökkenést jelez a tavalyi hasonló időszak 77 százalékával szemben. Az öltözködésükre legtöbbet költők havonta átlagosan 14 000 forintot fizetnek ki a különböző ruhaelárúsító helyeken, ők jellemzően magas jövedelmű, nagyobb városok háztartásaiban élő középkorúak vagy fiatalok.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat: