Pár napja a Fehér Ház gazdaságpolitikai osztálya is elismerte azt, amit már hetek óta rebesgetnek üzleti berkekben, és amit független szakértők már jó ideje mondanak, hogy az amerikai gazdaság recesszióval küzd. Az elemzők jó része azonban még mindig hisz abban, hogy a világ legnagyobb gazdasága újra fejlődésnek indulhat a jövő év első felében azzal a meghagyással, hogy a terrorizmusellenes küzdelem eredményei rövidtávon megjósolhatatlan hatásokkal rendelkezik.
Az idén megjelent gazdasági eredmények az Egyesült Államokban:
Eddig publikált jelentések |
303 |
100 százalék |
Várakozások feletti eredmények |
156 |
51 százalék |
Várakozásoknak megfelelő eredmények |
97 |
32 százalék |
Várakozások alatti eredmények |
50 |
17 százalék |
/forrás: Standard & Poor`s 500/
A terrorizmus ellenes harc rákényszerítette az Egyesült Államokat, hogy újraértékelje a biztonságba vetett hitét (ami az 1861-65-ös polgárháború óta töretlen, még a pearl harbour-i fiaskó sem rendítette meg komolyan). A jelenlegi harc frontvonala sehol sincs és mindenhol van: víztározók, kórházak, postahivatalok ugyanúgy potenciális célpontok lehetnek, mint az olajvezetékek, vagy mint egy külvárosi játszótér. Mindennek ellenére (vagy hatására), a Gallup Poll közvélemény-kutató cég felmérése szerint tízből hat amerikai bízik a vezetésben. Nem volt ekkora a bizalom a kormányzatban 1968 óta.
A törvény célja tehát az lenne, hogy a megroskadt amerikai gazdasági növekedés ütemét valahogyan visszaállítsa. Ezzel a törvényhozó képviselők mindegyike egyet is ért, ám ennek módja komoly vita alapját képezi. Ugyan a republikánus többségű képviselőházban magyar idő szerint csütörtök hajnalban megszavazták a tervezetet, az várhatóan elbukik a demokrata többségű szenátusi szavazáson.
A tervezet demokrata bírálói szerint ugyanis a gazdaságösztönzőnek mondott törvény kizárólag a jómódúak további javadalmazását segítené elő és nem elég "adakozó" az átlag amerikaiak, és a munkájukat elvesztett, elkeseredett rétegek felé. Szerintük kevesebb adójóváírásra lenne szükség és több (55 milliárd dollárnyi) közösségi fogyasztásra - ugyanis ez lendíti fel hosszabb távon a gazdasági eredményeket. Az amerikai pénzügyminiszter, Paul O`Neill a két pártálláspont közelítését tűzte ki célul, amiért is egyeztetéseket folytat mindkét párt szenátusi képviselőivel.
A republikánus törvényhozás négy kulcsfontosságú tényezőt emelt ki:
A közösségi, alternatív adóminimum eltörlését, új adóengedmények bevezetését az alacsonyjövedelmű réteg fogyasztásának ösztönzésére, a jövedelemadó 27 százalékról 25 százalékra való csökkentését, még idén (ezt a lépést 2006-ra tervezte a kongresszus),valamint nagyobb adó-leírási lehetőséget gazdasági felszerelések vásárlása esetén.
A képviselőházi javaslat ügyében így még rengeteg, hetekig is eltartó egyeztetés várható, ameddig az mindkét ház és végül George Bush amerikai elnök számára is elfogadható formát ölt. Az Egyesült Államok elnökének környezete szerint Bush már most 75 milliárd dollárra szeretné csökkenteni az eredeti százmilliárd dollárról a gazdaságélénkítő tervezet költségvetését.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
2002 elejére kilábalhat az amerikai gazdaság a recesszióból
(2001. október 24.)
Soros szerint az USA jövőre kilábal a terrorizmus okozta recesszióból
(2001. október 21.)
Emberéleteket követelhet a recesszió
(2001. október 3.)
Válságba kerülhet a világgazdaság
(2001. szeptember 26.)
Gazdaságélénkítő csomag az USA-ban
(2001. szeptember 26.)