Veszteséggel járhat az euróbankjegyek és érmék bevezetése Németországban

Az európai készpénz 2002-es bevezetése Németország számára akár 60 milliárd márkás veszteséget is hozhat, állítja az Ifo gazdaságkutató intézet egyik szakértője. A veszteséget tetézi majd a bankjegyek és érmék forgalomba - pénzintézetekbe, kiskereskedelembe - való eljuttatásának költsége.

A 60 milliárd márkányi veszteség - elemzők szerint - abból származik majd, hogy az eddig a német jegybank által pénzteremtésből származó nyereség (a kereskedelmi bank a készpénzért cserébe értékpapírokat ad a jegybanknak, az abból származó kamatnyereséget pedig az államháztartásra bízza) az Európai Központi Bankra (EKB) száll. Ezt a nyereséget később a maastrichti szerződében rögzített - az egyes országok egymáshoz viszonyított teljesítménye és lakossága szerinti - arányban osztja szét az EKB.

Az arányok megállapítása során figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az egyes tagállamok milyen mennyiségű készpénzzel rendelkeznek. Márpedig a német márka, a többi tagállam pénznemeivel összehasonlítva a legszélesebb körben elterjedt fizetőeszköz, így lehetséges, hogy míg Németország a pénzteremtésből 39 százalékos arányban veszi ki részét, addig a kamatokból csupán 31 százalékban részesül, ami az intézet számításai szerint 700 márka veszteség minden német állampolgár után. Franciaország ezzel szemben óriási nyereséget könyvelhetne el, míg Spanyolország is a vesztesekhez tartozna.

Komoly költséggel jár majd az euró bankjegyek és érmék terítése, valamint az ahhoz való alkalmazkodás (gondoljunk csak az Németországban igen népszerű automatákra). A németországi kereskedőket tömörítő szervezet szerint az egy év múlva esedékes csere mintegy 12 milliárd márkás költséggel jár majd, a német bankszövetség szerint a kereskedelmi bankok alkalmazkodása bankfiókonként 139 ezer márkába kerül.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat

IFO-Institut

Európai Központi Bank