A német újság budapesti tudósítója, Carola Kaps a Világbank álláspontját idézve azt írta: egyedül az idén 1,2 milliárd dollárnyi finanszírozást igényel a jugoszláv energiaellátás és egyéb infrastruktúrák újjáépítése és a bankszektor átalakítása, szanálása. A Világbank reméli, hogy a június 29-én Brüsszelben tartandó nemzetközi donorkonferencián a nemzetközi és a kétoldalú szervezetek megfelelő ígéretekkel állnak elő.
A konferencia sikere egyelőre azonban kérdéses, mert bizonytalan az Egyesült Államok részvétele. Az amerikai kormány csak akkor hajlandó képviseltetni magát, ha a jugoszláv parlament elfogadja azt a törvényt, amely szabályozza a belgrádi kormány együttműködését a hágai bírósággal, lehetővé téve háborús bűnösök - mindenekelőtt Szlobodan Milosevics korábbi elnök - kiadatását.
A Világbank arra számít, hogy a brüsszeli konferencia kezdetéig közelednek az álláspontok a Párizsi és Londoni Klubban tömörült hitelezőkkel folytatott, a jugoszláv küladósság átütemezéséről folyó tárgyalásokon. Belgrád e két csoportnak - vagyis szuverén és magánhitelezőinek - összesen 12,2 milliárd dollárral tartozik, ami a hazai össztermék 136 százaléka, és az ország éves exportbevételek 300 százaléka.
A nemzetközi pénzintézet azt reméli, hogy a hitelezők elengedik a jugoszláv adósság 66 százalékát, a fennmaradó hányadot pedig 23 éves törlesztésre átütemezik. A visszafizetést hat évnyi türelmi idő után kellene elkezdenie Jugoszláviának.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Milosevicset ősszel kiadhatják
(2001. május 28.)