Önerőből állhat talpra a jugoszláv gazdaság

A Slobodan Milosevic rendszere elleni nemzetközi szankciók és az egymást követő súlyos háborúk térdre kényszerítették a Balkán egykori legerősebb gazdaságát. A NATO bombázásait követően a gazdaság teljesítménye 40 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 30 százalékot. Jugoszláv közgazdászok úgy vélik, hogy segélyek és hitelek helyett elsősorban szerkezeti reformok és a privatizáció megindítása segítheti a gazdaság talpra állását.

A jugoszláv GDP értéke mintegy 8 milliárd dollár, az ország külföldi adósága pedig 12,2 milliárd, így a törlesztés is súlyos nehézséget jelent az ország gazdaságának. A költségvetés hiánya idén várhatóan 300 millió dollár lesz - írja a BBC. Az infláció is gyorsul: tavaly még 50 százalékos pénzromlási ütemet regisztráltak, ami idén várhatóan 80 százalékosra növekszik. A gazdaság 50 százalékos kapacitás-kihasználtsággal működik.

A dinár árfolyama is tükrözi a gazdaság állapotát: 1999-ben még egy dollárért 11 dinárt adtak, míg jelenleg 59 dinárba kerül egy dollár.

A háború okozta károk mértékéről eltérő becslések láttak napvilágot. A Világbank szakértői úgy vélik, hogy az országnak négy év alatt 4 milliárd dollárnyi külföldi tőkére lenne szüksége az újjáépítéshez, míg mértékadó jugoszláv közgazdászok szerint a NATO-bombázások okozta kár - a termelés-kiesést is beszámítva - mintegy 29,4 milliárd dollár. A hazai szakértők abban is egyetértenek, hogy a külföldi segélyeknek rövid távon alig van hatása az ország iparának termelésére.

A jelek szerint mindezzel az új jugoszláv kormány is tisztában van, mert a komoly bevételek mellett gazdasági stabilitást és a külföldi tőke bizalmának elnyerését reméli a beinduló privatizációtól és gazdasági reformoktól. A kabinet idén 150 millió dolláros privatizációs bevételre számít, és nem halogatja a legnagyobb állami vállalatok eladását sem. Eladásra kínálják többek között Közép-Európa egyik legnagyobb fegyver-és autógyárát, a Zastavát, valamint a modern gépparkkal és képzet pilótákkal rendelkező légitársaságot, a JAT-ot.

A privatizáció előtt azonban komoly törvénymódosításokra van szükség: a korábbi, még ma is érvényben lévő jugoszláv szabályozás szerint a vállalatok a dolgozók és az állam közös tulajdonában vannak. A kabinet célja most az, hogy a törvények lehetővé tegyék azt, hogy külföldi cégek többségi tulajdont szerezzenek jugoszláv vállalatokban.

A BBC elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a Balkán gazdasági talpráállása nem képzelhető el a jugoszláv gazdaság megerősödése nélkül. Elsősorban a jugoszláv infrastruktúra kiépítése volna fontos, ami jelentősen fellendítené a környező országok kereskedelmét is.

(Üzleti Negyed)