Míg a kereskedőket és a vásárlókat egyelőre az nyugtalanítja, hogy miként birkóznak majd meg az ismeretlen bankjegyek okozta nehézségekkel, a bűnüldözőket a nagyobb címletek miatt a pénzmosás könnyebbé válása és a közel 14 millió papírpénz kiszállítása közben várható esetleges rablási kísérletek aggasztják. Az új közös valuta január elsejétől jelenik meg bankjegyek és érmék formájában is az eurózóna 12 országában, felváltva a nemzeti valutát. Az árfolyamkülönbségek miatt azonban nem csak az új árakkal, de az országok többségében új címletekkel is meg kell ismerkedniük az embereknek.
Ez a szupermarketekben 30 másodperccel növeli a fizetéshez általában szükséges 95 másodpercet, ha a vásárló nemzeti valutájával fizet - állapította meg egy a holland kereskedők felkérésére készült felmérés. Ha eurót használ, akkor is 10 másodperccel tovább tart a tranzakció. Ha pedig maradék apróját euróval egészíti ki, az további félpercet is igénybe vehet.
Csúcsidőben átlag 5-6 ember várakozik egy kasszánál, ha a vásárlók 24 százaléka euróval, 56 nemzeti valutában, 20 pedig kártyával fizet, akkor a sor 20-25 méteresre nyúlhat, és félóráig is eltarthat, mire valaki elér a pénztárig, a bevásárlókocsik pedig teljesen elbarikádozhatják a polcok közti folyosókat. Ha a fogyasztók a készpénz-automatákból vesznek fel eurót, mielőtt betérnének az üzletbe, akkor ott alakulhatnak ki hosszú sorok - jegyzi meg a tanulmány.
Ezért a kereskedők javasolják, hogy a polgárok a tervezettnél előbb, már december utolsó napjaiban felvehessenek kis címletű euróbankjegyeket az automatákból, és így legyen idejük megismerni az új készpénzt. Ugyanezt sürgeti, a tegnap 431:27 arányban elfogadott határozatában az Európai Parlament is. Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke elutasította ezt a lehetőséget, és kijelentette: ez újabb súlyos logisztikai és biztonsági kockázatot jelentene. A biztonsági kockázatot növeli az is, hogy a 200 és 500 eurós (128 ezer forint) papírpénz értéke messze meghaladja a legtöbb uniós tagállamban forgalomban lévő legnagyobb bankjegyekét. Ez az Europol szerint ugyanis könnyebbé teszi a pénzmosók, a készpénzt bőröndben külföldre csempészők dolgát.
Portugáliában mégis inkább az zavarja a boltosokat, hogy miként tudnak majd visszaadni ekkora összegből. A portugáloknál ugyanis az a szokás, hogy a vevőnek, vagy az utasnak kell gondoskodni akkora címletről, amiből nem sok apró jár vissza.
A legtöbben ezért maximum az 50 eurósnak, de még inkább csak a 20 eurósnak megfelelő értékű bankjegyet tartanának maguknál. A jegybank ezért úgy döntött, hogy nem fog 200 és 500 eurós pénzt nyomtatni, és az automaták nem adnak ki 100 euróst. Ezeket a címleteket is hivatalosan elfogadják az országban, de ne számítson kedves fogadtatásra az a turista, aki ezekkel kíván fizetni.
Lisszabon egyébként az egyetlen olyan eurozóna-állam, ahol az eurót egy magán és állami vegyes vállalat, nevezetesen a jegybank és a brit De La Rue pénzjegynyomda tulajdonában lévő Valora állítja elő. Eddig az escudót is hasonló módon Nagy-Britanniában nyomtatták.
Rockenbauer Nóra
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Korábban:
A magyar bankok augusztusban kezdik az euróra való átállást
(2001. július 7.)
A Balkánon is várják az eurót
(2001. június 22.)
Februárig tart az eurócsere
(2001. június 7.)
Az európaiak többsége szereti az új közös pénznemet
(2001. május 31.)