Dugipénzek az európolgároknál

Jelentős fennakadások állhatnak elő az eurókészpénzre történő januári átállás során az eurózóna országaiban, amennyiben nem sikerül addigra némileg csökkenteni a lakosságnál lappangó nemzetivaluta-állományt. Szakértők szerint Európa nemzetei közül a franciák és a németek tartogatják a legtöbb "dugipénzt": előbbiek 22,9, utóbbiak pedig mintegy 40-50 milliárd euró értékben.

Otthon őrzött hatalmas pénzvagyonok előkerülésétől tart az eurókészpénzre való átállás véghajrájában az Európai Központi Bank (EKB). Az EKB épp ezért felhívásban akarja kérni az Európai Unió 12 érdekelt tagországának állampolgárait arra, hogy még a nemzeti valuták euróra való átállásának január elsejei határideje előtt vegyék ki a matracokból a "dugipénzt", s váltsák át időben, hogy elkerülhessék a tömegjeleneteket a bankok pénztárai előtt. Az EKB illetékesei augusztus 30-án Frankfurtban tervezik közzétenni a felhívást. Feltételezésük szerint az eurózóna államaiban nyomasztó méretű vagyonokat őriznek otthon az állampolgárok, s ennek hirtelen előkerülése súlyos zavarokhoz vezethet, a "végzetes dátum", 2002. január elseje környékén.

A francia Le Monde napilap szerint az uniós tagállamok polgárai között a németek és a franciák járnak az élen az avítt spórolási technikákban. Egy tavaly év végén közzétett becslés szerint Franciaországban a 300 milliárd frank nagyságrendű készpénzforgalom mellett mintegy 150 milliárd frank (22,9 milliárd euró) értékű papírpénz lappang a háztartásokban megtakarítás gyanánt. Hasonló a helyzet Németországban is: a Bundesbank felmérései szerint csak fémpénzből 6-10 milliárd márka (3-5 milliárd euró) van a lakosság kezében, ám a papírpénz mennyisége ennek akár tízszeresére is rúghat. Ennek tükrében persze nem véletlen, hogy a német jegybankot igencsak aggasztja az otthon tárolt pénzek begyűjtésének gondja.

A helyzet orvoslására ugyanakkor már tett lépéseket a Bundesbank; a májusi, igencsak sikeres kampány során mintegy 6 millió német polgár 4,5 milliárd darab fémpénzt váltott be a bankfiókokban. Komolyabb problémát jelent azonban az eurózónán kívül forgó pénzek kérdése. A német valutának például mintegy 30-40 százaléka van külföldön, főleg kelet-európai országokban - a legnagyobb mennyiségben Lengyelországban és a volt Jugoszláviában. Visszaváltásukra egyelőre azonban semmilyen terv nincs előkészületben. Hasonló a helyzet a francia valutával is, melynek 10 százaléka kerül ki az országból az évi 75 milliós turistaforgalom révén.

Az euróra való áttérés eközben több állam számára nem várt előnyöket is tartogat. Ilyen például Olaszország, mely az illegálisan külföldre menekített pénzek visszatérését reméli az új valutára való átállástól. Az olasz kormány ugyanis lehetőséget készül adni arra, hogy ezek a tőkék az átállás hónapjaiban büntetlenül visszatérhessenek Itáliába. Ez azt jelentené, hogy jövő januárban és februárban - abban a két hónapban, amikor az eurón kívül még forgalomban lesz a líra - bárki visszajuttathatja a határokon belülre az említett pénzeket. A kormány a szó szoros értelmében amnesztiát helyezne kilátásba, vagyis eltörölné a mérleghamisítás vádját a tőkéjüket ily módon hazahozókkal szemben, hiszen a tőkekimenekítés sokszor éppen ehhez a bűncselekményfajtához kötődött. Az előzetes felmérések szerint egyébként mintegy 40 ezer milliárd lírát (20,6 milliárd euró) lehetne hazacsalogatni a kormány rendelete révén.

(Magyar Hírlap)