Nemcsak a termelőket és a kereskedőket, de a tárcától származó nem hivatalos értesülések szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) apparátusát is váratlanul érte, hogy a kabinet tonnánként 18 ezer forintért - egyelőre ismeretlen mennyiségben - a kukorica fölvásárlásába kezd. A keddi kormányülésen született döntést semmiféle előzetes háttérmunka nem előzte meg az FVM-ben, a részletekről máig sem döntött a tárca. Az FVM nem is készülhetett a felvásárlásra, ugyanis nincs rá pénze: az utóbbi hetekben az alma-, a szőlő-bor, a tej- és a sertéságazat előre nem tervezett támogatására kifizetett összegek jóformán kimerítették az intervenciós kasszát.
A tárcától származó legutóbbi információk szerint emiatt nem is terveznek teljes körű, vagyis minden kukoricatermesztőt érintő állami felvásárlást. Az FVM szakértője szerint néhány százezer tonnára elegendő pénz áll rendelkezésre, valamennyivel több mint hárommilliárd forint.
A kormány intézkedése teljessé tette azt a káoszt, amelyet az agrártárca október elején megjelent rendelete generált - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Rendeletében az FVM leírja, hogy amennyiben a kukorica ára tartósan 18 ezer forintos alsó intervenciós ár alá esik, úgy az agrártárca piacszabályozó intézkedéseket léptet életbe. A rendeletet azonban a piac szereplői úgy értelmezték, hogy a tárca rövidesen megkezdi a kukorica 18 ezer forinton történő felvásárlását. Másfél héttel ezelőtt a minisztérium azonban - a laphoz is eljuttatott - jogértelmező közleményt adott ki, melyben leírja, hogy szó sincs intervenciós felvásárlásról, azt nem is tervez, mert már meghozott egy sor piacbefolyásoló intézkedést. Sőt az állami felvásárlás bejelentésének napján is több újsághírben fejtették ki a tárca vezetői, hogy rövidesen döntenek további támogatásokról, például az állat- és növény-egészségügyi vizsgálati díjakkal, szállítmányozással kapcsolatos térítésekről.
Makay szerint a termelők számára nagy segítséget jelentene egy tömeges kukoricafelvásárlás, mivel a külpiac ma csupán 14-16 ezer forintos termelői telephelyi árak kifizetését teszi lehetővé. A kormány intézkedése azonban milliárdos károkat okoz a gabonapiac szereplőinek. A bejelentést követő napon ugyanis felrúgva a korábbi szerződéseket, számos kereskedő, exportőr hiába várta a tengeriszállítmányokat. A termelők egy része ugyanis úgy gondolja, hogy inkább az államnak adja el 18 ezer forintért a terményt. A kikötőkben több uszály áll üresen, a kereskedők feleslegesen béreltek vagonokat. Ezek a fuvareszközök borsos árúak, például egy vasúti vagon bérleti díja naponta és tonnánként egy márka. Nem beszélve arról, hogy az exportőrök nem tudják teljesíteni szerződéssel megerősített megrendeléseiket. Mindemiatt perek ezrei indulhatnak el, ahogy tavaly is történt. Azzal a különbséggel, hogy egyes szállítmányozók akár az államot is beperelhetik vis majornak nem minősíthető váratlan intézkedése miatt.
Makay és Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára egyetértenek, hogy a termelőknek nagy szükségük lenne az állami segítségre. Az azonban, hogy a kormány előkészítetlenül, a szakmával nem konzultálva ad hoc döntést hozott a felvásárlásról - ráadásul szinte biztos, hogy csak egy szűk kört érintve -, már nem elfogadható.
Tóth István, a MOSZ titkára hangsúlyozta, hogy a 18 ezer forintos ár nagy segítség lenne a termelőknek, de még ez a szint is az önköltség alatt van. Az pedig, hogy a kormány nem tisztázta előre, kitől milyen feltételek között és mennyi kukoricát vásárol föl, csak a bizonytalanságot szítja. A betakarítás közepén ilyen intézkedést hozni csak abban erősíti meg a termelőket, hogy az FVM és a kormány kapkod, nem tudja pontosan, mit miért csinál.
Piacgazdaságban ilyen váratlan döntést a szezon kellős közepén nem szabad hozni - vélekedik az előzőkhöz hasonlóan Vermes András, az ország legnagyobb gabonakereskedelmi vállalkozásának, az Agrograin Rt.-nek elnök-vezérigazgatója. Vermes szerint szükség van a termelőknek a magasabb árra, de a takarmányipart, a termelők egy részét, a kereskedőket lehetetlen helyzetbe hozta a kormány. Mit szól ehhez az intézkedéshez az a termelő, aki a kormányülés napján adta el 15 ezer forintért kukoricáját, mert olvasta az FVM közleményét, hogy nem tervez 18 ezer forintos intervenciós áron felvásárlást, mihez kezd az a gabonafelvásárló, aki a világpiac által meghatározott itthoni nyomott, 14-16 ezer forintos tonnánkénti árakra rendezkedett be? - teszi fel a kérdéseket a szakember, s folytatja: mit kezd vajon az állam a drágán felvásárolt készletekkel, ugyanis nem várható, hogy a világpiaci árak emelkednek?
Vermes szerint az a bejelentés is erősen kétséges, hogy Oroszország, illetve Moszkva hárommillió tonna kukoricát akarna venni Magyarországtól. Ekkora tételt szinte sohasem vásárolt Moszkva, az idei 1,5 millió tonnás összorosz termés az igényeket szinte teljesen kielégíti. Ráadásul igen jó volt az orosz búzatermés: ma tonnánként 55 dollárért áll rendelkezésre az orosz takarmányos cégek számára a búza, míg a magyar kukorica 105-110 dollárnál nem lehetne olcsóbb.
Mennyibe kerül a tengeri támogatása?
Ahhoz, hogy felvásárlási ára a mostani tonnánkénti 14-16 ezer forintról 500 forinttal emelkedjen, körülbelül 500 ezer tonna tengerit kellene kivonni a piacról - mondta lapunknak Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára. Félmillió tonna kukorica 18 ezer forinton történő felvásárlása viszont 9 milliárd forintba kerülne. Az állami felvásárlásnak igazi árfelhajtó szerepe minimum egymillió tonnás készlet kivonásakor lenne.
A szakma korábbi javaslata 2 ezer forint tonnánkénti állami kiadással az egész termést kezelte volna. Így viszont a Gabonaszövetség számításai szerint tonnánként 5-6 ezer forint veszteségre számíthat az állam. Vagyis például egy 300 ezer tonnás felvásárlás esetén az 5,4 milliárd forintos vételár mellett 1,5-1,8 milliárd lehet a veszteség.
O. Horváth György
(Magyar Hírlap)